Javított hazánk GDP-előrejelzésén az Európai Bizottság

 

Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei és jövő évi növekedési ütemét is felfelé javította az Európai Bizottság. Az idei növekedési ütemet 0,3 százalékponttal 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra emelték a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának elemzői.

Javította a magyar gazdaság idei és jövő évi növekedési előrejelzését az Európai Bizottság csütörtökön közzétett őszi prognózisában. E szerint Magyarország hazai össztermékének (GDP) idei növekedési ütemét 0,3 százalékponttal 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal 3,4 százalékra emelték a bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának elemzői.

Mint ismeretes, egy évvel ezelőtti prognózisában az Európai Bizottság még azt jósolta, hogy a magyar gazdaság 2018-ban 3,6 százalékkal, 2019-ben pedig 3,1 százalékkal nő. A mostani jelentésben az elemzők kiemelték, hogy a magyar gazdaság növekedése várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek. Az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése felhajtotta az inflációt, de a maginfláció is gyorsul. A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,4 százalékon tetőzik, de jövőre már két százalék alá esik.

Szűkös építőipari kapacitások

Tavaly a magyar GDP 4,0 százalékkal gyarapodott, a növekedést az erős belső kereslet hajtotta. A széles alapokon nyugvó ciklikus fellendülés folytatódott idén, amit a prociklikus költségvetési és monetáris politika támogatott. A második negyedévben 4,9 százalékra gyorsult a GDP-növekedés éves összevetésben, de a felmérések azt sugallják, hogy kezd lassulni az ütem.

A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának növekedése is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete.

Nőhet a jelzáloghitel-állomány

Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,2 százalékról idén 3,6 százalékra, jövőre 3,3 százalékra, 2020-ban pedig 3,2 százalékra eshet vissza, miközben a foglalkoztatottság idén 0,9 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal, 2020-ban pedig 0,1 százalékkal növekedhet. A lakossági fogyasztás bővülésének üteme az idei 1,7 százalékról jövőre 0,4 százalékra, 2020-ban pedig 0,3 százalékra mérséklődhet. A háztartások megtakarítási rátája a tavalyi 12,1 százalékról 2018-ban 10,4 százalékra, 2019-ben 10,2 százalékra, 2020-ban pedig 10,0 százalékra mérséklődhet, ami a jelzáloghitelek állományának növekedésével köthető össze.

Tavasz óta jelentősen gyorsult a pénzromlás üteme az üzemanyagok és a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának, valamint a forint leértékelődésének következtében. Az uniós célokra összehasonlítható alapon kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) szeptemberben 3,7 százalékra rúgott, átlépve az MNB tolerancia sávjának (3 százalék +/–1 százalékpont) középértékét.

Kiegyensúlyozott kockázatok

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a fogyasztói árindex a tavalyi 2,4 százalékról idén 3,0 százalékra, 2019-ben pedig 3,3 százalékra ugrik, majd 2020-ban 3 százalékra esik vissza. A kockázatok kiegyensúlyozottak: a feszes munkaerőpiac elősegítheti a reálbérek gyors növekedését, ami a fogyasztás erősebb növekedését és magasabb inflációt eredményezhet. Lefelé mutató kockázatot jelent a külkereskedelem alakulása, tekintettel Magyarország erős beágyazottságára a globális értékláncokba.

A bizottsági szakértők előrejelzése szerint a magyar költségvetés hiánya a tavalyi 2,2 százalék után idén a GDP 2,4 százalékára emelkedik, de jövőre 1,9 százalék, 2020-ban pedig 1,8 százalék körül várható. A legfontosabb költségvetési kockázatok a 2018-19-re tervezett állami beruházások gyors növekedéséhez kapcsolódnak. A kapacitások szűkössége lassíthatja a projektek kivitelezését, de költséginflációt is eredményezhet, aminek a hiányra gyakorolt hatása összességében kiszámíthatatlan.

Az államadósság tavaly a GDP 73,3 százalékára mérséklődött, 2018-ban 72,9, 2019-ben 70,3 százalékra, 2020-ban pedig 68,6 százalékra lehet számítani az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint.