Hatéves csúcsra ugrott az infláció

 

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 3,6 százalékos emelkedést követően. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,5 százalékkal nőttek az árak – jelentette a statisztikai hivatal csütörtökön.

A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz hasonlóan ismét 0,2 százalékponttal emelkedett 2,6 százalékra. Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 3,6 százalékos emelkedést követően. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,5 százalékkal nőttek az árak – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője elmondta: az elmúlt egy évben az üzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentősen. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése megjelent az októberi adatokban is – tette hozzá. Az élelmiszerek ára az előző havival megegyező mértékben, ismét 4,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, a legjelentősebben a zöldségek drágultak – jelezte.

Fogyasztói árindex - infláció -ksh

Az idényáras élelmiszerek ára átlagosan 20,5, ezen belül a burgonyáé 40 a friss zöldségeké 38,6 százalékkal emelkedett. A liszt 7,6, a kenyér 5,5 százalékkal drágult, a sertéshús 2,8 százalékkal olcsóbb, a baromfi 3,3 százalékkal drágább lett. A cukor fogyasztói ára 20,2 százalékkal csökkent.

Az üzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni, szeptemberihez viszonyítva 1,1 százalékkal emelkedett az áruk. A dohányáruk ára 7,3 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 3 százalékkal nőtt. A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,7, a tűzifa 9,5 százalékkal emelkedett, a vezetékes gáz, az áram és a távfűtés ára a tavaly októberivel megegyezik. A ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek mérsékelt, 0,8, illetve 0,2 százalékos áremelkedést mutattak, az új autók ára 6,4 százalékkal nőtt, a használtaké 8,5 százalékkal csökkent. Az év tíz hónapja alatt átlagosan 2,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Takarékbank - inflációs grafikonok

Egyelőre a valós inflációs nyomás továbbra is mérsékelt, amit tükröz, hogy a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Noha a bérköltségek és a kereslet növekedése néhány részterület kivételével továbbra sem érzékelhetők, a múlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatják a tartós fogyasztási cikkek havi alapon is mérhető kisebb drágulása – kommentálta a KSH adatait Suppan Gergely, a Takaréknak elemzője.

Kifejtette: mivel a forint némileg visszakorrigált, és az év hátralevő részében további pozitív korrekcióra számítanak, ezért további inflációt növelő hatást nem várnak, sőt, némileg visszarendeződhetnek az árak. A közeljövőben ugyanakkor komolyabb inflációs kockázatot jelenthet az észak-európai aszály általokozott terményár emelkedés, ami gyorsíthatja az élelmiszerek drágulását.

Tartósan alacsony importált infláció

Az őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzhetett az infláció, így az év hátralevő részében újra mérséklődhet a drágulás üteme, azonban néhány hónapig átmenetileg így is meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis, míg idén több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen emelkedtek az olaj- és üzemanyagárak. A következő hónapokban azonban az egy évvel ezelőtti emelkedő bázis miatt egyre kisebb lesz az üzemanyagok inflációt befolyásoló hatása – fogalmazott a Takarékbank elemzője.

Suppan kiemelte, az év végére ezért az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan csaknem 3 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még csak igen kis mértékben mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nemkonvencionális eszközök használatával, azonban ezek lassú, fokozatos kivezetését előkészítheti. Hangsúlyozta: 2019 elején 3 százalék felett maradhat az infláció, azonban az üzemanyagok az idei év közepén látott magas bázisa miatt jövő év közepére megint 3 százalék alá kerülhet, éves átlagban 3 százalékos inflációra számítanak jövőre.

Gyorsult a maginfláció

„Az októberi adat minimálisan meghaladja a várakozásokat, a piac ugyanis 3,7 százalékos tempót várt” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint az éves inflációt az üzemanyag-drágulás mellett a dohánytermékek árának emelkedése húzta fel elsősorban. Havi szinten 0,5 százalékos volt az áremelkedés, ez pedig főként a ruházati cikkek, a dohánytermékek és az üzemanyagok drágulásával magyarázható.

Németh Dávid kiemelte, hogy az inflációs folyamatokat pontosabban bemutató, a változékony élelmiszer-, üzemanyag- és hatósági árak nélkül számolt éves maginfláció is gyorsult, a szeptemberi 2,4 százalékról 2,6 százalékra. Az inflációs adatok arra utalnak, hogy a korábbinál gyengébb forintárfolyam is szerepet játszik a gyorsulásban, például a ruháknál vagy éppen a tartós fogyasztási cikkeknél is lehet hatása.

A béremelés húzza az árakat

„Az új kollekciók, termékek piacra dobása miatt minden év őszén van egy növekedés ezeknél, de idén szeptemberben és októberben az egy évvel korábbit meghaladó áremelkedés volt. Emiatt valószínűsíthető, hogy a gyengébb árfolyam már befolyásolta az árakat. Ha elfogynak a meglévő készletek, az új termékeket gyengébb forintárfolyamon szerzik majd be a kereskedők, tehát ez a felfelé mutató kockázat a következő időszakban is fennmarad” – fogalmazott a szakértő.

Szintén felfelé mutató inflációs kockázatot lehet látni a béreknél, ugyanis a szolgáltatások ára nem csak a fokozott lakossági kereslet miatt emelkedik, hanem azért, mert a szolgáltatók részben érvényesítik az árakban a magasabb fizetéseket. „Mivel az idei bértárgyalásokról eddig megjelent információk alapján jövőre is tempós emelkedés várható, ezért ez a béremelkedés is hozzájárulhat az árak emelkedéséhez” – mondta a K&H szakembere.

Stockphoto - forint - pénz - bankjegy - érme

A kép illusztráció
(Fotó: Shutterstock)

Németh Dávid szerint idén decemberben 3,8 százalékos infláció várható, a pénzromlás éves átlagban pedig 3 százalék körül lehet, ami megfelel a jegybank inflációs céljának. Jövőre várhatóan márciusban ér a csúcsra az inflációs mutató, akkor 4 százalék körüli szintre van kilátás, 2019 egészében pedig 3,4 százalék körüli tempóra lehet számítani.

Lokális csúcs

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy vélte: az októberi éves inflációs adat lokális csúcs volt, novemberben és decemberben már lassulhat az éves szintű infláció, 3,5 százalék környékére. A jövő év elején is relatíve magas maradhat az árak éves szintű növekedésének üteme, azaz a 3,5-4 százalékos sávban maradhat az index. Látványosabb lassulás az éves inflációban jövő április–májustól várható a bázishatás támogatóbbá válásával. Éves átlagban 3,3 százalék lehet a 2019-es infláció, az idei évre várható 2,9 százalék után.

Mindeközben a maginflációs indexben további lassú emelkedést várunk a gyengébb forint, az emelkedő bérek és az erős belső kereslet árfelhajtó hatásainak köszönhetően. A maginfláció így az elkövetkező hónapokban lassan, fokozatosan elérheti a 3 százalékot.