Megszűnhet a lakástakarékok állami támogatása

 

Alig épülnek a lakástakarék-pénztárakban összegyűjtött megtakarításokból új lakások, miközben extra profitra tettek szert a pénzintézetek. Többek között ezzel indokolta a Gazdasági Bizottság elnöke, hogy a jövőben más otthonteremtési programokra fordítanák az erre költött állami támogatásokat. Bánki Erik szerint a cél az, hogy a pénz a magyar családokhoz kerüljön, és minden családnak lehetősége legyen arra, hogy saját otthonhoz jusson. Az ellenzéki pártok kritizálták a tervezetet – hangzott el az M1 Híradójában.

Folyamatosan pörög a munka az építkezéseken, az új lakásokat egyre többen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény segítségével vásárolják meg. A legfrissebb adatok szerint több mint 90 ezer család igényelte már a CSOK-ot. Házépítésre, bővítésre és új lakás vásárlására összesen 250 milliárd forint támogatást kaptak.

Más otthonteremtési programokra fordítják a támogatást

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke hétfőn arról beszélt: azt szeretnék elérni, hogy minden magyar családnak lehetősége legyen arra, hogy saját otthonhoz jusson. Ezért egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amely kivezetné a lakástakarék-pénztárak állami támogatását. A pénzintézetek eddigi támogatására fordított összeget pedig átcsoportosítaná a kormány más otthonteremtési programokra.

Bánki Erik elmondta: a módosítás hátterében az áll, hogy nem váltották be a hozzá fűzött reményeket a lakástakarékok. Az állami támogatásnak köszönhetően azonban több tízmilliárdos extraprofitra tettek szert a lakástakarék-pénztárak.

Együttesen összesen több mint 340 milliárd forintnyi állampapír-vagyonnal rendelkeznek, azonban az ebből származó hozam nem jut el az ügyfelekhez. A megtakarításokból így alig épülnek új lakások. A Híradó által megkérdezett elemző szerint miután a pénztárak nagyon alacsony hozamot biztosítanak, csak az állami támogatás miatt érte meg a lakástakarék-pénzáraknál szerződést kötni.

A javaslat szerint felmenő rendszerben vezetnék ki a programot, vagyis a változás az eddig megkötött szerződéseket nem érinti, azokra a futamidő végéig ugyanúgy jár az állami támogatás.

Az ellenzéki pártok kritizálták a tervezetet

Az MSZP úgy reagált, hogy lakástakarék nem lesz, csak 27 százalékos áfa.

A Jobbik válaszként egy komplex otthonteremtési javaslatcsomagot nyújt be, míg az LMP online petíciót indít, hogy ne töröljék el az állami lakástakarék-pénztári támogatásokat.

A Párbeszéd szerint az így felszabaduló pénzt bérlakásépítésre kellene költeni.

Roham várható

A BankRáció.hu összeállítása szerint október 15-én érvényes ajánlatok szerint a négyéves futamidejű lakástakarék-szerződéseknek a hozama volt a legmagasabb, 10,28–12,54 százalékot tett ki, ami kimagaslónak számít a jelenlegi alacsony kamat- és hozamkörnyezetben.

„Ha a törvénymódosító javaslatot a következő napokban változatlan formában fogadja el a parlament, akkor a hatályba lépésig lakossági roham és sok szerződéskötés várható, mert a jogszabály-változtatás visszamenőleg nem érinti a lakástakarék-szerződéseket” – tette hozzá Trencsán Erika.

A szakértő elmondta, a lakástakarék-szerződésekre a takarékoskodási időszak után lakáscélú hitelt is felvehetnek az érintettek. A Központi Statisztikai Hivatal adatait idézve elmondta azt is, hogy a magyar piacon működő lakástakarék-pénztáraknál lévő lakáshitel-állomány 385 milliárd forintot tett ki az idei első fél év végén, ez a teljes lakáshitel-állomány több mint 12 százalékát tette ki. A bankok kezében 1773 milliárd forintnyi lakáshitel volt, ami 57 százalékot jelent a teljes hitelállományból. A jelzálogbankok részesedése 28, a takarékszövetkezeteké több mint háromszázalékos volt.