Augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve. Az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit – jelentette hétfőn a statisztikai hivatal. Az építőiparban továbbra is jelentős mértékű béremelkedésre és fehéredésre számítanak a következő időszakban, s ezzel párhuzamosan visszaáramlik a szakképzett munkaerő a hazai gazdaságba.
Az év nyolc hónapja alatt 22,6 százalékkal nőtt a szektor teljesítménye a tavalyi 29,7 százalék után. Az augusztusi növekedés ebben az évben átlagosnak számít, a negyedik legmagasabb adat az első nyolc hónapban és az előző két nyári hónapban – júniusban és júliusban – 28,2, illetve 38 százalékos növekedést regisztrált az ágazat. Így összességében augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve. Az épületek építésének volumene 10,1, az egyéb építményeké 46,8 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusit. Az előző havihoz képest 1,9 százalékkal volt nagyobb a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelés – fejtette ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: augusztusban 24,4 százalékkal nőtt az építőipar termelési volumene az előző év azonos időszakához képest. Az épületek főcsoportban 10,1 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 46,8 százalék. Munkanaphatással kiigazítva havi alapon 1,9 százalék volt a növekedés a teljesítményben. Épületek esetében új szerződést 103 milliárd forintért kötöttek a hónapban, így a szerződésállomány 384 milliárd forint volt, ami kétszázalékos éves növekedés.
Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút) kategóriában 92 milliárdnyi új szerződés került aláírásra, az állomány 1850 milliárd forint volt nyolcvanszázalékos éves növekedés után. Épületeknél kereskedelmi, ipari és lakóépületek, az egyéb építményeknél pedig az út- és vasútépítési munkák növelik a kibocsátást.
Országos felfutás
A második negyedév végéig 6517 új lakást adtak át, ami harmincszázalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 18 066 darabot adtak ki, ami kilencszázalékos időszaki csökkenést mutat. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 1483, míg az engedélyekből 6119 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széles körű, országos felfutásról van szó. Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet.
A fejlesztés alatt álló ingatlanok funkció szerint 41 százalék iroda, 34 százalék lakás, 16 százalék kereskedelmi, 8 százalék logisztika, egy százalék pedig szállodafejlesztés.
Horváth András közölte, a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robusztus bővüléséhez, és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat is az irodák és lakóingatlanok átadásának felfutásával. Ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a 2019 utáni áfa visszaemelkedése jelentős érvágás lesz a beruházások esetében, már jelenleg is csökkenést mutatnak az építési engedélyek számai. Ezt ellensúlyozhatja majd, hogy az itt felszabaduló munkaerőt a rengeteg infrastrukturális beruházásra át lehet csoportosítani, ami fenntarthatja az építőipar teljesítményét, így viszont a már jelenleg is kritikus állapotban lévő hazai lakóingatlan-állomány minősége még tovább fog erodálódni.
Húsz százalék fölötti növekedés várható
kivitelezői kapacitáshiány továbbra is jelentősen megnehezíti a rendelésállomány teljesítését az egész szektorban. Ezt támasztja alá, hogy az épületek főcsoportban mért teljesítménynövekedésben a lakóingatlanok átadása mérsékelten játszik csak szerepet a jelentős számú megkezdett kivitelezés ellenére is, jól látszik, hogy jelentős csúszásokat szenved szinte minden építkezés.
Piaci becslések szerint az idén ideális esetben 25 ezer új lakást adhatnak át országosan, ami egyelőre elmarad a lakásállományhoz mérten ideálisnak tekintett éves negyvenezres számtól, így van még tér a bővülésre. A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma az iparágon belül, annak ellenére is, hogy az építőipar foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson áll immár, de ennek a bővülésnek a jelentős része képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését. Az építőiparban továbbra is jelentős mértékű béremelkedésre és fehéredésre számítanak a következő időszakban a munkaerőhiány és a hatékonyság fokozódásával párhuzamosan, így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő visszaáramlik a hazai gazdaságba – jelentette ki a Takarékbank elemzője.
Kiegyensúlyozott kereslet-kínálat
Az építőipari termelés növekedéséhez az ipari, kereskedelmi és lakóingatlanok, valamint a közúti, vasúti és egyéb infrastrukturális beruházások is hozzájárultak – mondta Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára az M1-en hétfőn, a KSH adataira reagálva. Hangsúlyozta: az adatok tükrözik azt a növekedést, amit a kormányzat és az építőipar szereplői erre az évre prognosztizáltak. A tendencia megmarad a továbbiakban is.
Pomázi Gyula kifejtette: az iparág folyamatos, hosszabb távú versenyképességéhez szükséges, hogy kiegyensúlyozott legyen a kereslet-kínálat. A hatékonyságot javítani, az eszközöket fejleszteni kell, hogy az építőipar képes legyen az igényeket megfelelő szinten időben kiszolgálni – tette hozzá.
Ha az áfa visszaemelkedik 27 százalékra, az a jelenlegi átlagosan 750 ezer forintos budapesti új lakások négyzetméterárat egymillió forint fölé emeli
(Fotó: MTI)
Tévhitek övezik az újlakás-építéseket és az árak emelkedését
Ez év augusztusában is folytatódott az építőipari termelés két számjegyű bővülése, amit nagyobb részben továbbra is főként az egyéb építmények – út, vasút és közművek – ágazat teljesítménye dominál. „Míg ugyanis az utóbbi 46,8 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, addig az épületek építése ágazat termelésének volumene csak 10,1 százalékkal emelkedett” – kommentálta Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója a KSH hétfőn megjelent gyorstájékoztatójának adatait.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy számos félreértés övezi a lakásépítési szektort. Az egyik ilyen tévhit az, hogy az újlakás-építések megugrása felelős a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért. „Mivel az építőipar teljesítményén belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16 százalék, egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák. A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől” – fogalmazott Földi Tibor.
A másik tévhit a vezérigazgató szerint az, hogy az új lakások árainak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. „Túlkeresletről nem beszélhetünk, hiszen 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan 12 hónap keresletének megfelelő lakáskínálat volt a piacon, vagyis a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. Túlkeresletről akkor beszélhetnénk, ha ez a mutató folyamatosan 6-7 hónap alatt lenne. A drágulást egyértelműen a költségek növekedése okozza” – húzta alá a szakember.
Mivel ez a költségoldali nyomás továbbra sem enyhül, a négyzetméterárak emelkedése is folytatódik. Ezt a drágulást erősítheti nagymértékben tovább, ha a kedvezményes áfát 2020-tól újra a normál kulcs váltja fel. „Ha az áfa valóban visszaemelkedik 27 százalékra, az a jelenlegi átlagosan 750 ezer forintos budapesti új lakások négyzetméterárat egycsapásra egymillió forint fölé emeli. Többek között ezért is javasolja a Cordia a döntéshozóknak, hogy fontolják meg a kedvezményes áfakulcs megtartását vagy más kedvezményrendszer bevezetését” – mondta Földi Tibor.
Mi van a háttérben?
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy az augusztusi adatok megerősítik az eddigi trendeket, a részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út-, vasút- és közműépítések mellett a lakásépítések és a kereskedelmi ingatlanok fejlesztése húzza az építőipart.
„Rengeteg megbízással rendelkeznek az építőipari cégek, ezt mutatja, hogy augusztus végén az építőipar szerződésállománya mintegy 59 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 1,7, az egyéb építményeké 79,8 százalékkal nőtt tavaly augusztushoz képest, de érdemes a részleteket is megnézni” – mondta a K&H szakembere.
Az épületépítéseknél a hó végi szerződésállomány növekedési üteme idén május óta, az egyéb építményeknél tavaly december óta csökken. „Tehát jelentős a rendelésállomány, azaz sok munkát kell befejezniük az építőipari cégeknek. Az épületépítéseknél az látszik, hogy az idén, a korábbi hónapokhoz képest kevesebb új szerződést vállalnak be, de ez éves szinten még növekedésnek felel meg. Az egyéb építményeknél még mindig csúcsközeli a megrendelésállomány, ez pedig biztosítja a következő negyedévekre a munkákat” – fogalmazott Németh Dávid.
Összességében fontos, hogy eleve nagyon magasak a bázisértékek, ezeket felülmúlni csak komoly többletkapacitásokkal lehet. Ám ennek vannak korlátai, nem lehet a végtelenségig növelni azokat. A szakember szerint rövid távon persze jó, ha jelentős kapacitások épülnek ki, de középtávon már nem annyira. Ez növeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges lassulásnál kapacitástöbblet alakuljon ki, ami leépítésekhez vezethet. A K&H szakértője szerint az idén az építőipar húsz százalék körüli vagy azt egy kicsit meghaladó növekedést érhet el.
Kevesebb fejlesztés várható
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: „A beruházók és ingatlanfejlesztők igyekeznek befejezni az építkezéseket 2019 végéig, a kedvezményes lakásáfa várható lejártáig. Közben az is látható, hogy a legnagyobb építtetők megkezdték a felkészülést a 2020-ban kezdődő időszakra.” A kedvezményes lakásáfa kifutása miatt kevesebb fejlesztés várható a piacon, ami enyhítheti a kapacitás- és munkaerőhiány okozta feszültséget az építőiparban.
„A szóban forgó cégek már most igyekeznek lekötni a munkaerőt a 2019 utáni időszakban esedékes feladatokra, például garanciális munkákra és a további fejlesztésekre. Így várhatóan nem fognak leépülni az elmúlt években megjelent kivitelezői kapacitások, ami 2020 után is munkát biztosíthat az építőipari szakembereknek” – fogalmazott a szakértő.
