Többet hozhat a konyhára a zöldség- és gyümölcstermesztés

 

Az az együttműködések erősítésével, a támogatások racionalizálásával és az infrastruktúra fejlesztésével jóval biztosabbá és sikeresebbé válhatna a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés állítják az OTP Agrár üzletág szakértői.

Túl dominánsak a magyar agrárgazdaságban a gabonafélék és az ipari növények, miközben nagy lehetőségek lennének a kertészet fejlesztésében, hiszen Magyarország több komparatív előnnyel rendelkezik ezen a téren, mint például az állattenyésztésben. Bár a hazai ökológiai és talajadottságok kedvezőek, a folyamat csak több tényező egymásra hatása mellett történhet meg. A fejlesztések hatékonyságát, a pénzügyi lehetőségek mellett, leginkább a birtokméret, az öntözési lehetőségek, a piaci igények és a szaktudás határozza meg.

Az elmúlt évtizedekben az EU-s támogatások ellenére is stagnált a magyarországi kertészet teljesítménye: hiába alkalmaz egy szűkebb termelői kör intenzív, korszerű termesztéstechnológiát, a gazdálkodók nagy része továbbra is elavult módszerekkel, alacsony terméshozamot produkál. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU-ban többnyire a középmezőnyben helyezkedik el, de a gyümölcsféléknél ez a nyugat-európai hozamoknak csak felét-harmadát teszi ki. Az EU-csatlakozás után Magyarország zöldségtermő területe több mint negyedével esett vissza, leginkább a paradicsom kárára — jelenleg legnagyobb részén zöldborsót, görögdinnyét, első helyen pedig csemegekukoricát termesztenek, utóbbit tekintve Magyarország világszinten is kiemelkedő, Európában 40-45 százalékos a részesedése.

Bővebben a témáról itt  olvashat.