Van még tere a lakásdrágulásnak

 

Olyan dinamikusan nőttek a fővárosi lakásárak az utóbbi években, hogy joggal adódik a kérdés: mikor lesz vége? A szakértők szerint a lakásárak növekedése folytatódni fog: mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a budapesti ingatlanárak felzárkózzanak a régió fővárosainak áraihoz.

Nem egyszerűen puszta megtérülés kérdése a lakásvásárlás. Személyes benyomások, érzelmek és spekulációk is sokat számítanak. Az árakat a várakozások nagyban befolyásolják. Az Economist című hetilap kutatórészlege rendszeresen felméri, hogy melyek a világ legélhetőbb nagyvárosai. E szerint a legutóbbi győztes Bécs lett. Budapest a 34. helyen szerepel a 140-es listán, ezzel utcahosszal előzi a 60. Prágát és 65. Varsót. Ez az értékítélet pedig az árakba is beépül. A kormány azon terve, miszerint a fővárosi egyetemekre, mint például a Corvinusra is, több külföldi hallgatót szeretne vonzani, szintén növeli az ingatlanbefektetők és -fejlesztők érdeklődését a magyar főváros iránt.

„A budapesti lakásárak hosszú ideje töretlen növekedése ellenére talán meglepő, de a lakáspiac még mindig nem hozta be a pénzügyi válság, a 2008–2013 közötti időszak éveinek árszintjét, legalábbis, ha a lakásárakat a jövedelmekhez viszonyítjuk. Azaz – mivel a jövedelmek a válság alatt is folyamatosan emelkedtek – ma kevesebb havi átlagjövedelemből vehető meg egy négyzetméter, mint 2007-ben. Budapesten 2018-ban 1,7 havi fizetést kell megtakarítani egy négyzetméter megvásárlásához, míg 2007-ben kéthavit kellett. A belvárosban még többet, háromhavi juttatást kellene ma félre tenni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a szűken vett belváros és a külső városrészek közötti árkülönbség valamelyest tovább nőtt.

A régióban sehol nincs ekkora különbség a bel- és külvárosi lakások árai között ‒ még Bécsben sem, pedig az osztrák főváros ingatlanárai jóval meghaladják a régióban kialakult árakat. Itt a belvárosi lakások négyzetméterára meghaladja a 2,1 millió forintot, ami a külső városrészekben ennek alig több mint fele: 1,2 millió forint. Ennyiért Prágában már senki ne keressen lakást, mivel a belvárosban 1,4 millió forintnak megfelelő koronába kerül egy négyzetméter. A külső városrészekben „barátibbak” az árak, itt nem egészen egymillió forintért mérik a lakás négyzetméterét. Nagyjából hasonló Ljubljana belső részeiben a lakás négyzetmétere. Ott egy külvárosi otthon négyzetmétere kerül annyiba (785 ezer forintba), mint Budapest belvárosában. Pozsony bel- és külvárosa hajszálnyival marad le a szlovén ingatlanpiactól.

Bővebben a témáról itt olvashat.