Elektronikus fizetéssel fehérítenék a gazdaságot

 

A Nézőpont Intézet a készpénzmentesítés és az elektronikus fizetési megoldások témájában rendezett gazdaságfehérítési konferenciát a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a piaci szféra képviselőinek részvételével.

Az elektronikus fizetési megoldások fontos pillérét jelenthetik egy valóban „hófehér gazdaság” megvalósulásának, amelyben minimalizálható az adóelkerülés, a korrupció és a jogtalan versenyelőnnyel folytatott üzletelés kockázata – írták közleményükben.

Magyarországon ugyanakkor rekord magas a készpénzállomány, az elmúlt években több mint duplájára nőtt a hazai készpénzforgalom. Míg 2008 tavaszán mintegy 2,2 milliárd, 2018 nyarán már majdnem 5,8 milliárd forint volt a hazai készpénzállomány, ami európai viszonylatban is rontja az ország versenyképességét.

A Nézőpont Intézet által a fizetési szokásokkal kapcsolatosan végzett közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy a magyarok többsége ugyan még mindig jobban szeret készpénzt használni, mint elektronikusan fizetni, 2016-hoz képest idén körülbelül 600 ezerrel többen, 1,4 millióan fizetnek minden lehetséges esetben bankkártyával vagy hitelkártyával. A kormány elektronikus fizetési módokat támogató intézkedéseinek is köszönhető, hogy 2016-hoz képes 8 százalékponttal többen, az emberek 52 százaléka tud mindenhol kártyával fizetni, ahol szeretne – közölték.

Később, a konferencián Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője megnyitójában elmondta: három nagy témakörben hét-hét javaslatot dolgoztak ki a készpénzmentes gazdaság elérése érdekében. Intézetük fontosnak tartja, hogy szélesebb körű legyen a nyugdíjak elektronikus folyósítása, valamint a bankkártya-használat és az elektronikus fizetés ösztönzése.

Javasolják a tanulmányban azt is, hogy legyen kötelező az elektronikus fizetési lehetőség biztosítása az online pénztárgépeknél, néhány mintaszektorban legyen kötelező az elektronikus fizetés, valamint szükségesnek látják a POS-terminálok telepítésének folytatását. A gazdaságfehérítést segítő állami szabályozási lehetőségek között említették egyebek mellett, hogy az elektronikus vásárlást adókedvezmények is ösztönözzék, csökkenjen 500 ezer forintra a készpénzes fizetésre vonatkozó értékhatár a vállalkozások közötti ügyletekben, valamint szűnjön meg a tranzakciós illeték a lakossági számláknál, a vállalkozásoknál pedig forgalom arányában legyen visszaigényelhető.

Teret nyernek az e-megoldások

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára előadásában kiemelte: 2015-17-ben teret nyertek az elektronikus megoldások, egyebek mellett az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer), az online pénztárgépek, valamint az online számlaadat-szolgáltatás is a gazdaság fehérítését szolgálja. Kifejtette: a pénzügyi tárca törekszik az adóadminisztráció csökkentésére, itt is az elektronikus megoldásokat tartják a leghatékonyabbnak.

Magyarországon 210 ezer online pénztárgép működik, és 285 ezer vállalkozás regisztrált a NAV online számla rendszerébe. Ezek közül 165 ezer cég már küldött is be adatot, több mint tízmillió számlaadat érkezett be az adóhatósághoz az elmúlt két és fél hónapban – ismertette. Az államtitkár hangsúlyozta: a tárca célja az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztése, az adók területén megpróbálnak minél több adatot valós időben, külső beavatkozás nélkül eljuttatni a NAV-hoz. Szeretnének ösztönzőket beépíteni a rendszerbe, hogy a vállalkozások lássák az elektronikus számlázás előnyeit.

A csökkenő szürkegazdaság olyan erős költségvetési mozgásteret biztosít, ami lehetőséget nyújt növekedésre, adócsökkentésre, és ezzel a gazdaság újabb fehéredésére – tette hozzá.

Segít az ITM a digitális átállásban

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tervek szerint 2019-től olyan képzéseket indít, amelyek segítenek a kis- és középvállalkozásoknak a digitális hátrányok leküzdésében – mondta el György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, aki kiemelte: az infokommunikációs infrastruktúra Magyarországon fejlett, ugyanakkor ennek használatában le vannak maradva a hazai felhasználók. A tárca célja, hogy felkészítse a magyar munkaadókat és munkavállalókat a technológiai kihívásokra.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a tárca várakozása szerint a jelenlegi formában két év múlva már nem lesz szükség a könyvelőkre Magyarországon. A könyvelőket fel kell készíteni erre az időszakra, illetve arra, hogy segítsék a hazai kkv-kat a digitalizációban – tette hozzá.

A Nézőpont elemzése itt érhető el