Sokkal gyorsabban nőtt a várakozásoknál Magyarország bruttó hazai terméke, amely a nyers adatok szerint 4,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette kedden első becslése alapján a statisztikai hivatal. Hazánk gazdasági növekedése kétszerese az unió bővülésének.
Tovább gyorsult a gazdasági növekedés az első negyedévi és a tavalyi negyedik negyedévi egyformán 4,4 százalékos ütem után. Az előző negyedévhez mérten a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene a második negyedévben. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője kiemelte: a piaci alapú szolgáltatások a szállítás kivételével jól teljesítettek, az iparon belül pedig főként a feldolgozóipar teljesítménye nőtt az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévben a mezőgazdaság is hozzájárult az éves növekedéshez, míg az első negyedévben az ágazat teljesítménye gyengébb volt az egy évvel korábbinál – tette hozzá. Az idei első fél évben a GDP a nyers adatok alapján 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a várakozásoknál jóval gyorsabban, de a Takarékbank várakozásihoz közeli mértékben, 4,6 százalékkal nőtt a hazai GDP a második negyedévben az egy évvel ezelőttihez képest, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva a növekedés 4,4 százalék volt. A GDP 0,9 százalékkal bővült az első negyedévhez képest.
Mint mondta, a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Az ipar növekedése a naptárhatás miatt minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robusztus maradt, azonban a hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett. A növekedést továbbra is a kifejezetten dinamikus fogyasztás és beruházások húzták, míg az áruforgalmi többlet csökkenése lefelé húzta, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének javulása.
A beruházások tovább húzzák a növekedést
Suppan Gergely kifejtette: az év második felében is hasonló dinamikára számítanak, így az idei GDP növekedési várakozásukat változatlanul 4,6 százalékon hagyják. Az év második felében a fogyasztás dinamikája az erősödő bázis miatt kissé lassulhat, de így is meghatározó marad a GDP bővüléséhez. A beruházások tovább húzzák a növekedést, a várható lakás- és irodaátadási hullám, a felfutó tisztán állami és uniós támogatású beruházások, jelentős feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások hatására, amelyek még a jövő évre is áthúzódnak.
Az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat, részben az új autómodellek hazai gyártásának elindulása miatt
(Fotó: MTI)
Az elemző kifejtette: az év második felében az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat, részben a tavalyi második félévi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint új modellek hazai gyártásának elindulása miatt. Az ipar kedvező kilátásait a történelmi csúcsra ugró ipari bizalmi indexek, és az utóbbi hónapokban meglóduló új ipari rendelések is alátámasztják. Mindezek következtében az áruforgalmi egyenleg a következő negyedévekben kevésbé fogja visszahúzni a növekedést.
Úgy fogalmazott: a kedvező áthúzódó hatások, valamint a folytatódó dinamikus reálbér, és ennek köszönhetően a fogyasztás markáns növekedése miatt jövőre 4,1 százalékos GDP növekedésre számítanak. A növekedésre mindazonáltal kockázatot jelenthet a munkaerőhiány, amit a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség növelésével lehet ellensúlyozni, ami további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat – tette hozzá Suppan.
Globális növekedés
A Takarékbank elemzője szerint a kereskedelmi háborúk és egyes országok elleni szankciók szintén nem kedveznek a globális növekedésnek, azonban ezek esetlegesen negatív hatásait ellensúlyozhatják az új kapacitások, aminek következtében exportpiaci részesedésünk növekedhet.
Az Eurostat adatai alapján a magyar GDP növekedése éves alapon a második, negyedéves távon holtversenyben a harmadik leggyorsabb növekedést mutatta ez eddig megjelent országstatisztikák alapján
A második negyedévben 4,6 százalékkal, az év első felében 4,5 százalékkal növekedett Magyarország gazdasága. Az adatok megerősítik, hogy új növekedési fokozatba kapcsolt hazánk, aminek fő mozgatóereje a hatéves bér- és adómegállapodás gazdaságösztönző hatása – fogalmazott közleményében a Pénzügyminisztérium.
Többletjövedelem képződött a béremelések, a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése miatt
(Fotó: MTI)
Közölték, a növekedés döntő hányada a szolgáltatásokhoz köthető, amit alátámaszt az áfabevételek dinamikus bővülése is. A gyorsulás mögött elsődlegesen a hatéves bér- és adómegállapodás növekedésserkentő hatása áll, aminek köszönhetően többletjövedelem képződött a gazdasági szereplők számára a béremelések (minimálbér és garantált bérminimum), valamint a szociális hozzájárulási adó, illetve a társasági adó csökkentése következtében. A minimálbérek emelése hatással volt az egyéb bérek szintjének emelkedésére is, így a tíz százalék fölötti reáljövedelem-emelkedés is jelentősen bővítette a fogyasztást. A lakásépítések száma is számottevő mértékben, harminc százalék felett bővült.
A tőkeintenzív növekedési modellre való áttérés – amit többek között a társasági adó kilenc százalékra csökkentése is támogat – nemcsak a keresetek felzárkózásához, hanem a beruházások felíveléséhez is egyértelműen hozzájárul.
Erős konjunktúra
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk: az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, így hazánk gazdasági növekedése kétszerese az unió bővülésének.
A 2000-es évek közepén látott gazdasági bővülést az eladósodás finanszírozta, ezzel szemben a mostani fenntartható gazdasági növekedés nem jár az egyensúlyi folyamatok megbomlásával. A Pénzügyminisztérium továbbra is erős konjunktúrával számol, a bizalmi és egyéb gazdasági mutatók kiugróan magas szintje is alátámasztja a pozitív várakozásokat.
