Nem meglepő az infláció növekedése

 

3,4 százalékkal voltak magasabb a fogyasztói árak júliusban, mint egy évvel korábban. Az infláció növekedése nem meglepő, hiszen a bérnövekedéseknek köszönhetően több elkölthető pénze van az embereknek. Emiatt pedig növekszik a fogyasztás, amely magával húzza a keresett árucikkek drágulását is.

Az inflációt ebben az esetben is az üzemanyag és a dohánytermékek árának emelkedése húzta leginkább, de az átlagot minimálisan meghaladó értékben az élelmiszerek drágulása is okozta. A gazdasági szakértők mind számítottak arra, hogy az üzemanyagárak növekedése miatt inflációs megugrás lesz, a drágulás ugyanis éreztette hatását – közölte Virovácz Péter, az ING Bank makroelemzője.

Elmondta, az élelmiszerek esetében némi meglepetés érte őket, hiszen Európa-szerte általában csökken a szektor inflációs mutatója, az egyetlen kivételt Magyarország képezi. A tartós fogyasztási cikkeknél is tapasztalható csekély áremelkedés, az is nagyban hozzájárult az inflációhoz – fogalmazott Virovácz Péter a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

A forint gyengülése is közrejátszik

Hozzátette, éves összevetésben inkább árcsökkenésről lehet beszélni, melyért az új személygépjárművek árai a felelősek. Az új autók ára ugyanis éves szinten 6 százalékkal emelkedett, amely összhangban van a forint gyengülésével. Más területeken a forint gyengülése egyelőre nem mutatkozott meg, a szakértő szerint valószínűleg csak 2019-ben lesznek érezhetők az árazási döntésekben.

Zs. Szőke Zoltán, a COOP Országos Szövetségének elnöke az élelmiszerek árnövekedésével kapcsolatban elmondta, az árakat majdnem minden esetben az befolyásolja, hogy milyen áron tudják beszerezni a termékeket. Ez nemcsak a termelőtől, de a mezőgazdasági alapanyagok árától is függ. Hozzátette, a költségszintet a vállalat saját költségeinek változása is meghatározza.

Csökkent a szociális hozzájárulási adó

Két év alatt a bérköltség közel 40 százalékkal volt magasabb, amely meglátszik az árakban, és idén is hasonló volt a helyzet, hiszen 2018. január 1-jével újra 8 és 12 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum – magyarázta Zs. Szőke Zoltán.

Kiemelte, nemcsak a vásárlókra hárul a teljes költségvetés, az állam is magára vállalt egy bizonyos részt azzal, hogy a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkentette. Tavaly ez a csökkenés 5 százalék volt, idén pedig további 2,5 százalékkal volt alacsonyabb. Hozzátette, jövőre újabb 2 százalékos csökkenésre számítanak.

Milyen az ideális infláció?

Virovácz Péter szerint egyedi esetek és döntések alakítják az ideális inflációs cél alakulását. Mindig a keresletek és az elmúlt 15-20 év inflációs változásainak folyamataiból tevődik össze az árváltozás. Ebből alakítanak ki egy inflációs rátát, figyelembe véve, hogy tartós növekedési pályán maradjon a gazdaság.

Ha túl alacsony vagy gyors az infláció üteme, az befolyásolhatja a fogyasztók döntését, amely visszahúzhatja a gazdaság növekedését. Az emberek ugyan szeretik a minél alacsonyabb inflációt, de ennek megvan a maga hátulütője. Ilyenkor egyfajta halogató üzemmódra kapcsolnak és nem vásárolják meg az adott termékeket, mivel akár 3-4 hónap múlva is változatlan marad az ár. Ennek következtében a vállalatok sem kapják meg a tervezett bevételi számokat, amely visszafogja a gazdaság növekedését – mondta Virovácz Péter.

Kerülni kell a spirálok kialakulását

A szakértő szerint azonban a túl magas infláció sem jó, mert az emberek ilyenkor gyorsan és sokat vásárolnak. A vállalatok azt tapasztalják, hogy nagy a termékeik iránti kereslet, és ha nem tudnak több terméket előállítani, az árakat növelik meg.

A szakértő szerint mindkét oldalra figyelni kell, és egy köztes állapotot kell fenntartani, elkerülve egy inflációs spirál kialakulását. A nemzeti bankok fontos feladata, hogy ezeket a spirálokat kordában tartsák. Folyamatosan figyelik az árak változását és stabilan tartják az inflációt. Így elegendő profitja lesz a vállalatoknak, amely bérnövekedést generál a gazdaságban ahhoz, hogy mindenki növelni tudja a tőkéjét.

Címlapkép: illusztráció