A mezőgazdaságnak fel kell készülnie a klímaváltozás kihívásaira

 

A magyar mezőgazdaságnak fel kell készülnie a klímaváltozás kihívásaira – hangoztatta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára pénteken Hajdúböszörményben a VII. Hajdúsági Expo, Ipari, Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Erdészeti Gépkiállítás és Termékbemutató megnyitóján.

Az expó egyik fő helyszíne a fennállásának 80. évfordulóját ünneplő Széchenyi István Mezőgazdasági Szakiskola. A rendezvénnyel egyidejűleg rendezik meg a Traktorhúzó Európa Kupát.

Farkas Sándor beszédében rámutatott: a napokban tapasztalható hőség nemcsak az ember, hanem az állatok szervezete számára is rendkívül megterhelő. Magyarországon az állattenyésztő telepeken a klimatizálás még nem kellő mértékű, így a gazdálkodók nem tudnak versenyképesek lenni. Pedig ahhoz, hogy a mezőgazdaság biztos megélhetést jelentsen hosszú távon, növelni kell a hatékonyságot – tette hozzá.

Farkas Sándor az idei aratási eredményekről beszámolva elmondta: búzából hektáronként 5,09 tonnás átlagot takarítottak be, ami 4 millió 800 ezer tonna termést eredményez. Őszi árpából 4,9 tonnás átlag született, míg a repce hozama változó, a csapadék miatt ugyanis nem tudták mindenütt betakarítani.

Hódmezővásárhely, 2007. április 27. Szürke marha a XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján. MTI Fotó: Németh György

Szürke marha a XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján – a kép illusztráció (Fotó: MTI/Németh György)

A szakember kitért arra is, hogy a gazdák az idén 32 milliárd forint értékben vásároltak erőgépeket és munkagépeket.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) országos elnöke, az Országgyűlés alelnöke, köszöntőjében méltatta, hogy az expo a Hajdúság kiváló földjein magas színvonalon előállított termékeket vonultatja fel, bemutatva a XXI. század jövőképét is.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari elnöke a rendezvény programjaira hívta fel a figyelmet. Tájékoztatása szerint a szakmai előadásokon szó lesz az elérhető európai uniós és hazai támogatásokról és a szakember utánpótlásról is.

Czeglédi János, a Kelet Fejlesztő Iroda ügyvezetője ismertette, hogy a hétvégén 3 helyszínen várják az érdeklődőket. A sportcsarnokban 25 kiállító – köztük a hajdúvárosok – vonultatják fel termékeiket, a külső helyszín a gépkiállítóké, az iskolában pedig Kelet-Magyarország legnagyobb agrárfórumát tartják.

Ficsor László, a Hajdúböszörményi Traktorhúzó Egyesület elnöke a traktorhúzó versenyt mutatta be. Elmondta, hogy a rendezvényt immár 16 éve rendezik meg Hajdúböszörményben.

2020 után is marad a szarvasmarha-ágazat támogatása 

Az Agrárminisztérium (AM) 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat – mondta a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára pénteken Bonyhádon.

Juhász Anikó a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában hozzátette: előtérbe fog kerülni a technológiai és a tudásra alapozott fejlesztés, illetve az állategészségügyi feladatok. Kitért arra is, hogy a szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll, a török piac stabil, a kivitel nő, az import csökken. A legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar szarvasmarha-állomány létszáma a 2017-es 864 ezerről 2018-ra 879 ezerre nőtt.

Ismertetése szerint jelenleg az ágazat szereplői az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek után  44 ezer, 16 ezer és 101 ezer forint termeléshez kötött, nemzeti támogatást kapnak. Átmeneti nemzeti támogatásként húsmarhára 30 ezer, anyatehénre 22 ezer, a szarvasmarha extenzifikációjára 30 ezer forint támogatás jár, a tejtámogatás literenként  5,45 forint. Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor – mondta.

Közlése szerint a minisztérium 2019-ben is biztosítja az állatbetegségek megelőzését szolgáló, jelenleg 10,5 milliárd forintos támogatást. Idén 1,5 milliárd jut a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, gyógykezelésére és immunizálására, 3,6 milliárd forint az elhullott állatok ártalmatlanítására. 2018-ban a tárca 1,3 milliárd forint tenyésztés-szervezési támogatást biztosít, a cél ennek fenntartása.