Elfogadta az Európai Unió – hosszas tárgyalások után 2018 tavaszán – az úgynevezett geo-blocking rendeletet, amely decembertől szigorítja a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének tilalmát. Legyen szó kereskedelmi értékesítésről, az árazásról, vagy az értékesítési és fizetési feltételekről.
A rendelet megtiltja a vevők indokolatlan és hátrányos megkülönböztetését az állampolgárságukra, lakóhelyükre, vagy letelepedési helyükre hivatkozva. Az Európai Bizottság 2015-ben kezdeményezett egy konzultációt, amely szerint a fogyasztók csaknem kilencven százaléka tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, amikor más uniós tagállamban vásárolt – hasonló eredményre jutott az Európai Bizottság 2017-ben zárult e-kereskedelemmel foglalkozó ágazati vizsgálata is, amely szerint a fogyasztási cikkeket értékesítő kereskedők 38 százaléka gyűjt információkat a vevők tartózkodási helyéről, hogy területi alapú korlátozási intézkedéseket vezessen be.
„A rendelet minden olyan kereskedelmi vállalkozást érint, amely akár üzlethelyiségben, akár weboldalon keresztül külföldi országokba is értékesít, de leginkább az online kereskedelemmel foglalkozó cégeket érintheti majd, mivel leggyakrabban ezek alkalmazzák a vevők indokolatlan hátrányos megkülönböztetésének valamely formáját” – mondta Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.
Nem tagadható meg a kiszolgálás
A rendelet alapján biztosítani kell, hogy a vevőnek egy olyan, másik tagállamban működő kereskedőtől is lehetősége legyen vásárolni, amely a vevő országába egyébként nem vállal árukiszállítást. Például, ha egy magyar vevő egy román weblapon a hazainál kedvezőbb árú terméket talál és ezt meg szeretné venni, akkor nem tagadható meg a kiszolgálása arra hivatkozva, hogy az eladó nem foglalkozik magyarországi házhozszállítással. Ilyen esetben a vevő számára lehetővé kell tenni, hogy a terméket a kereskedőnél átvehesse, vagy onnan saját költségén hazaszállíttassa.
Az EU tagállamainak bármelyikében rendezett fesztivál belépőjegy-kedvezménye nem csak a koncertet rendező ország, hanem a többi tagállam állampolgároknak is jár
Fotó: Shutterstock
Ugyancsak tilos a megkülönböztetés az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások igénybevétele esetén, mint például a website menedzsment, tűzfal szolgáltatás, felhő-, vagy hoszting szolgáltatások. Például, ha egy osztrák fogyasztó hoszting szolgáltatást kíván igénybe venni egy magyar szolgáltatótól, akkor nem számolható fel plusz költség azért, mert a vevő nem magyar nemzetiségű.
Bővebben a témáról itt olvashat.
