Bánki: A gazdaságot, az ország biztonságát szolgálja a jövő évi költségvetés

 

Magyarország biztonságának erősítése, a családok támogatásának növelése, a gazdasági növekedés fenntartása, és a teljes körű foglalkoztatottság elérése – ezek a legfőbb pillérei a pénteken a parlament által elfogadott 2019-es költségvetésnek – nyilatkozta Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke a hirado.hu-nak. Rámutatott, a következő évben a húszezer milliárdos költségvetési főösszeg húsz százaléka, azaz négyezer milliárd forint megy fejlesztésekre Magyarországon. Az összes fejlesztési forrásnak pedig mindössze egyharmada az, ami uniós forrásokból ered, kétharmadát a hazai gazdaság teljesítménye teremti elő.

Négy fő alappillére van a 2019-es költségvetésnek, amelyet pénteken elfogadott a parlament – fejtette ki Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke a hirado.hu-nak. Elmondta, az első pillér Magyarország biztonságának erősítése, a második a családok támogatásának növelése, a harmadik a gazdasági növekedés fenntartása és a negyedik a teljes körű foglalkoztatottság elérése.

Kétezer milliárdos családtámogatás

Bánki szerint a biztonságra azért van szükség, mert elképesztően nő a migrációs nyomás egész Európában. A magyar kormány és az egész Fidesz-KDNP eltökélt Magyarország és a magyar emberek megvédésben, ezért 150 milliárd forinttal nőtt a rendvédelmi és a honvédelmi kiadások főösszege.

Kiemelte: a családok még soha ennyi támogatást nem kaptak, mint amennyit 2019-ben fognak. Ha az összes támogatást, adókedvezményt figyelembe vesszük, akkor 2000 milliárd forintot ér el ez az összeg – fejtette ki. Mint mondta, a jövő évi kedvezményezettek a kétgyermekes családok lesznek. Az ő kedvezményük emelkedik: évi hatvanezer forinttal több pénz marad minden egyes, két gyermeket nevelő családnál, mint idén. Emellett egymillió gyermek részesül ingyenes tankönyvellátásban, és 79 milliárd forintot áldoz a költségvetés a gyermekétkeztetésre, ami tíz százalékos növekedést jelent 2018-hoz képest.

Résztvevők a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Ha gyermek születik a világra, család is születik című budapesti rendezvényén 2017. május 6-án.MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Illusztráció. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Csökkenő járulékok

Bánki Erik szólt arról is, hogy a foglalkoztatás további növelése érdekében 19,5-ről 17,5 százalékra csökken a munkabéreket terhelő járulékok összege, amely megfelel annak a hatéves megállapodásban foglalt vállalásnak, amely a munkavállalók, a munkaadók és a magyar kormány között született. A szakember úgy vélte, ha a foglalkoztatás üteme úgy bővül, mint idén, akkor 2019 végére elérhetjük a teljes foglalkoztatottságot Magyarországon.

Bizonyos területeken már most munkaerőhiány van, ezeket átképzésekkel igyekszik orvosolni a kormány. A cél az – jelezte –, hogy a közszférából történő átcsoportosítások során minél gyorsabban a munkaerőpiac fel tudja szívni ezeket a dolgozókat, illetve a közmunkaprogramból, – ahogy eddig is – minél nagyobb számban kerüljenek át a versenyszférába a magyar emberek, munkavállalók.

Uniós kontra hazai forrás

Bánki Erik hangsúlyozta, az elmúlt öt évet figyelembe véve, három évben is négy százalék fölött volt a magyar gazdaság bővülésének üteme, az idei év első negyedéve volt a csúcs: amikor is a tavalyi év azonos időszakához képest, 4,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye. S minden elemzőintézet és a Pénzügyminisztérium szerint is ez a négy százalék fölötti növekedés 2019 év végéig fenntartható – szögezte le.

A három százalék fölötti infláció a legoptimálisabb a magyar gazdaság számára, így a jövőre tervezett 2,7 százalékos infláció is hozzájárul a gazdaság teljesítményének fenntartásához. A gazdasági bizottság elnöke kiemelte a fejlesztéseket, ugyanis – mint mondta – sok ellenzéki kritika érkezett arra vonatkozóan, hogy a magyar gazdaság növekedését csak az uniós pénzek beáramlása tartja fent.

Keszthely, 2018. május 22. Munkagép az M76-os autóút építkezésén Keszthely egyik külterületi településrészén, Fenékpuszta közelében 2018. május 22-én. A 34 kilométeres, kétszer kétsávos, 170 milliárd forintból épülő új gyorsforgalmi út Zalaegerszeget - a sármelléki repülőtér érintésével - az M7-es autópályával kapcsolja össze. Európában egyedülálló módon a leendő zalaegerszegi tesztpályájához egy különleges autóút is csatlakozik. A leendő gyorsforgalmi úton például az úttestbe integrált napelemek lesznek, amelyek az összes lámpát és jelzőtáblát üzemeltetik, de felsővezetékkel is szeretnék ellátni az utat, hogy az elektromos meghajtású kamionok áramszedővel haladhassanak rajta. MTI Fotó: Varga György

Illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

„Ez egyáltalán nem igaz” – szögezte le Bánki. Rámutatott, a következő évben a húszezer milliárdos költségvetési főösszeg húsz százaléka, azaz négyezer milliárd forint megy fejlesztésekre Magyarországon. Ebből kétezer milliárd forint csak és kizárólag hazai forrású. Itt elsősorban közútfejlesztések, infrastruktúra, logisztikai központok, és más egyéb, a gazdaság fejlődését megalapozó és támogató fejlesztésekről besszélünk. Hatszázmilliárd forint pedig annak az 1400 milliárd forintnyi európai uniós forrásnak az állami kiegészítése, ami Magyarország költségvetésébe érkezik 2019-ben. Tehát, az összes fejlesztési forrásnak mindössze egyharmada az, ami uniós forrásokból ered, kétharmadát a hazai gazdaság teljesítménye teremti elő. Korábban, a 2013-2014-es években épp a fordítottja volt az arány. Ennyit számít az, hogy az elmúlt években kiemelkedő volt a hazai gazdaság teljesítménye – tette hozzá.

Változó európai politika

Látjuk azt, hogy az európai politika változóban van – emelte ki Bánki Erik, hozzátéve, hogy jövőre EP választások lesznek. Mint mondta, arra számítanak, hogy a migrációs veszélyt komolyan vevő, és a nemzetek szuverenitását megvívni akaró pártok nyerik az európai parlamenti választásokat.  Azaz jelentős politikai változások várhatóak.

Közölte: néhány gazdaságpolitikai elemző arról beszél, hogy jövőre európai szinten történhet visszaesés a gazdaság bizonyos területein, de nem látni azt, hogy a globális gazdaságban 2019 év végéig milyen negatív változások jöhetnek, amelyek érintik Magyarországot.

„Azt sem látjuk még, hogy mennyire fog nőni a migrációs nyomás, így elképzelhető, hogy a biztonsági kiadások megnőhetnek. Esetleges váratlan külgazdasági folyamatok, az európai politikában bekövetkező változások és a migrációs nyomás növekedése jelenthetnek olyan többletköltséget, amelyekre fel kell készülni. Éppen ezért emelte meg ötven százalékkal a 2018-as szinthez képest a költségvetési tartalék keretét a parlament a pénteki döntésével” – fejtette ki a gazdasági bizottság elnöke.

Bánki Erik fideszes képviselő, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Átcsoportosítás

Bánki elmondta, ha a tartalékot végül mégsem kell igénybe venni, akkor ebből az összegből más kiadásokat is lehet fedezni. Például a közszféra, elsősorban az önkormányzati alkalmazottak esetleges béremelését.

Kiugróbb összeggel, egészen pontosan 101 milliárd forinttal nőtt az egészségügy költségvetése, aminek az az oka – hangoztatta az elnök –, hogy a kormány egyrészt az egészségügyi dolgozók bérét emeli meg, illetve nagy egészségügyi beruházásokat készítenek elő. Elsősorban a budapesti ellátás minőségét fogják javítani. Három nagy kórház építését tervezi a kormány, amelynek egyike a szuperkorház, ám ezek az intézmények nem csak a főváros, hanem az agglomeráció ellátását is biztosítani fogják – részletezte.

Hitelminősítők –  magyar állampapírok

Bánki Erik szerint további felminősítés várható, bár a piac már megelőzte a hitelminősítőket. Mint mondta, a magyar állampapírok iránti kereslet már jó ideje túlkereslet. Ami nagyon jó hír az az, hogy a legnagyobb mennyiséget a hazai magánszféra, a magyar emberek befektetéseinek jegyzései adják. Azaz, sikerült azt elérni az elmúlt nyolc év alatt, hogy a magyar költségvetés hiányát most már négyötöd részben forint alapú államkötvényekből tudjuk finanszírozni, ami jelentősen csökkenti az ország gazdasági kitettségét.

Beszélt arról is, hogy rekordot fognak dönteni 2018-ban a külföldi tulajdonú vállalatok befektetései Magyarországon. Ezt azzal sikerült elsősorban elérni, hogy nálunk a legalacsonyabb Európában a társasági adó (taó) mértéke, ami kilenc százalék, illetve a legalacsonyabbak között van a személyi jövedelemadó (szja) mértéke is, ami 15 százalék. Ezért érdemes a Magyarországon megtermelt nyereséget újra nálunk visszaforgatni – fejtette ki.

Sőt, Magyarország 2017-es bruttó nemzeti jövedelme (GNI) is csúcson volt tavaly. Ez is azt mutatja – fogalmazott Bánki Erik, hogy a nemzetközi befektetőknek abszolút bizalma van Magyarország iránt. Ez pedig nagymértékben összefügg nemcsak a magyar gazdaságpolitika sikerességével, nemcsak a magyar adókulcsok folyamatos csökkentésével, hanem Magyarország biztonságával is.