Magyarország fenntartható fejlődése szempontjából fontos, hogy az országban 2010 óta kialakított termelésalapú gazdaság tudásra és innovációra épülő gazdasággá váljon: ha ez nem sikerül, az ország elveszítheti az elmúlt években szerzett versenyelőnyét – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a parlament fenntartható fejlődés bizottságában hétfőn Budapesten.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a sikeres átállás érdekében a digitális átalakulásban, illetve a dolgok internete – ami hálózatba kötött, egymással kommunikálni képes eszközöket takar – technológiai újításainak alkalmazásában Magyarország Európa vezető országai közé akar kerülni. A miniszter szerint az autóipar átállása jelenti a vízválasztót az ország gazdasági növekedésének fenntarthatósága szempontjából, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar gazdaság gerincét adó iparágat sikeresen léptesse be az új, innovatív gazdasági korszakba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az innovatív technológiák felhasználása határozza meg egy-egy nemzetgazdaság sikerét, ezért fontos, hogy Magyarország az Irinyi-tervnek és a Digitális jólét programnak köszönhetően élen járjon a digitális fejlesztésekben. Szavai szerint a kormány arra törekszik, hogy Magyarország töltse be a vezető szerepet a térségben az 5G technológia fejlesztésében, mindennapi elterjesztésében. Hozzátette, hogy a technológia fejlesztése nagyban meghatározza az autonóm járművek fejlesztési irányait is.
Kétmilliárd embert érintenek a vízzel kapcsolatos feszültségek
A tárcavezető elmondta, hogy az ENSZ által korábban meghatározott fenntartható fejlődési célok elérésében tett eredményekről Magyarország a jövő héten New Yorkban számol be először, úgynevezett önkéntes országjelentés formájában. A rendezvényen a víz és a migráció kérdése is kiemelt szerepet kap, és megjegyezte, a vízzel kapcsolatos feszültségek – amelyek hátterében a népesség növekedése, a klímaváltozás, illetve politikai okok állnak – világszerte 2 milliárd embert érintenek.
Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka; a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke (MTI/Kovács Attila)
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a következő időszak technológiai és politikai folyamatainak kedvező irányú alakításában az éghajlatvédelem mellett elkötelezett, illetve a vízgazdálkodás terén nagy tapasztalattal rendelkező országok játszanak majd fontos szerepet. Szijjártó Péter szerint Magyarország is ebbe a körbe tartozik, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország ratifikálta első alkalommal az Európai Unióban a kiotói egyezményt, valamint, hogy 2019-ben ismét az országban rendezik meg a víz világtalálkozót.
Növelni kell a nukleáris energiatermelést
A tárcavezető beszélt az ország energetikai helyzetéről is, és kiemelte, hogy a nukleáris energia olcsó, tiszta és biztonságos energiaforrás, amely ma az ország villamos energia felhasználásának 40 százalékát fedezi, a paksi atomerőmű bővítését követően pedig ez az arány jelentősen emelkedni fog. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nukleáris energia termelésének növelésére a jelenlegi alacsony energia árak fenntartásához is szükség van. Kepli Lajos (Jobbik) a bizottság alelnöke egyetért Szijjártó Péterrel abban, hogy a víz és a migráció kérdése összefügg. A vízhiány különösen Afrikában, azon belül a szubszaharai térségben jelent égető problémát, ahonnan hatalmas tömegek indulhatnak el Európa felé – mondta.
Szijjártó Péter válaszában kifejtette, világszerte 60-65 millió ember érintett a migrációban, jelentős részük a vízhiányhoz kapcsolódó problémák miatt hagyta el az otthonát. Ez a szám pedig a miniszter szerint tovább nő majd – közölte: a vízkérdés megoldásában Magyarország vízgazdálkodási tapasztalataival segíthet.