Jövőre további adócsökkentés várható

 

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A módosításokkal az egyes kiemelt adópolitikai célok elérését ösztönzi, támogatja a jogharmonizációt, és az adózók adminisztratív terheinek a csökkentését, valamint az adó- és járulékkedvezményekkel elősegíti az öregségi nyugdíjra jogosult munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszavezetését.

A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. A hatéves bérmegállapodás szerint a szociális hozzájárulási adó várhatóan jövő júliustól további 2 százalékponttal csökken. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban.

Az adóemelések tekintetében pedig két dolog fontos: a népegészségügyi termékadó emelése, illetve a cafeteria-rendszer átalakulása – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató közgazdásza a Kossuth Rádió csütörtöki Ütköző című műsorában.

A munkáltatók bizakodók

„Kérdés, hogy a kisvállalkozók miként tudnak majd ezzel élni, lévén az ő terheik folyamatosan nőnek, mert a piacon munkaerőhiány van, ami egyébként is generálja a béremeléseket, így kénytelenek lesznek magasabb béreket juttatni” – reagált Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke a szociális hozzájárulási adó várható csökkentésére.

A szociális hozzájárulási adónak öt éve még 27 százalék volt a mértéke. Illetékesek most azt jelentették be, hogy jövőre további 2 százalékkal – 17,5 százalékra – fog csökkenni, és a gazdaság és a gazdasági növekedés függvényében tovább is csökkenhet ez, akár 11,5 százalékra is.

A hatéves bérmegállapodásban béremelésről volt szó, amit a kormány megtámogatott a szociális hozzájárulások adócsökkentésével, amely 2017-ben 5 százalékpontot, idén 2,5 százalékot, jövő júliustól további 2 százalékot csökken, amennyiben teljesülnek a gazdasági feltételek. Mára az a helyzet, hogy meg kell küzdeniük a cégeknek a munkaerőért. A bérek azokban a régiókban emelkedtek jobban, ahol eddig alacsonyabbak voltak.

Németh László szerint elég magasak még mindig a vállalkozókat érintő terhek, egyszerűsíteni kellene az adókat, jobban összevonni. Felvetette: lehet, hogy a szerbiai példát kellene követni, ahol egyféle adó van, és központilag osztják szét az adóterheket.

Regős az egyszerűsített adózás felvetésére reagálva elmondta, hogy „látnunk kell meddig ér a takarónk amíg nyújtózkodhatunk”. Hatvan körüli adónem van Magyarországon, ami valóban sok, kétségkívül lehetne csökkenteni. Most akkora volumenű adócsökkentés nincs, mint az előző években volt. Magyarország gazdasági növekedése 3 vagy 4 százalék körülire várható, ez pedig azt eredményezi majd, hogy több bevétel érkezik az államkasszába, és ebből lehet majd adót csökkenteni. Fontos lesz a gazdaság „kifehérítésének” a folytatása – mondta Regős Gábor.

Gond, hogy a kis- és közepes vállalkozások még mindig „nem járnak élen” az adóbefizetések terén, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a nagyvállalatok is csalnak időnként, igaz, „fejlettebb módszerekkel”. Ennek egyik példája az „adóoptimalizálás” – hangzott el az adásban.  

A cafeteria változásai

Már a munkáltatók is kérték, hogy a kormány egyszerűsítse a cafeteria-rendszert. A mikro- és kisvállalkozások nem nagyon tudtak beszállni a cafeteria-rendszerbe, épp a bonyolultsága miatt. A nagyobb vállalkozásoknál pedig azt látnák jónak, ha egyszerűen a megemelt fizetésekbe illesztve oldanák meg a juttatások kérdését – nyilatkozta Németh László.

A szakszervezetek attól félnek, hogy a jövőben ezt a juttatást a vállalkozások megtartják maguknak, és a munkavállalók ennyivel kevesebbet kapnak, ezért érthető a tiltakozásuk – mondta Regős. A cafetria-rendszer az évek alatt egyfajta kedvezményes juttatássá vált csupán. A Szép-kártya juttatásánál érthető a cél, hogy fejlődjön a hazai turizmus és a belföldi vállalkozások, a pihenni vágyó magyarok pedig ne külföldön költsék el a pénzüket, hanem itthon.

A százezer forintos juttatás, a lakáshitel-támogatás kikerül a cafeteria-rendszerből az egészségpénztárral, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárral együtt. Valószínűleg ezek miatt egy új konstrukcióra lesz szükség.

Szó sincs a nyugdíjkorhatár emeléséről

Megszűnik az ötvenöt éven felüliek foglalkoztatásának a támogatása, ahogy megszűnik a huszonöt év alatti munkavállalóknak járó automatikus kedvezmény is. Ugyanakkor a nyugdíjas státusúak egyszerűbben tudnak majd munkát vállalni.

Regős Gábor aláhúzta: az ötvenöt év felettiekre és a nyugdíjasokra vonatkozó új jogszabályok nem a nyugdíjkorhatár esetleges emelését vetítik előre, hanem arról van szó, hogy aki akar, az még dolgozhasson. A közgazdász kiemelte: nem feltétlen a pénzkereset miatt, hanem hogy az illető érezze azt: fontos szerepe van, és számítanak a tudására, a tapasztalatára.  

Németh szerint a kormány ezekkel a pozitív intézkedésekkel próbálja megoldani az égető munkaerőhiányt. Az ötvenöt év felettieknek viszont megnehezül a foglalkoztatásuk, mert a korukból, egészségi állapotukból adódó problémáknak a terheit a munkáltatóknak kell állniuk.

A gazdaság fehérítését szolgálja majd, hogy júliustól az online számlázás rendszere is életbe lép. A vállalkozások egy része – információ hiányában – biztosan nincs felkészülve erre az átállásra – mondta Németh László.