Biztos befektetés a termőföld

 

A 2015 őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi megszűnése látványos forgalmi visszaesést okozott 2017-ben a termőföldpiacon.

A 2016-os 1,135 millió forint/hektárról tavaly 1,199 millió Ft/ha-ra, azaz – az előző évihez képest fele olyan ütemben – hat százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára. A legjobban (25%-kal) Békés megye drágult, de a két legalacsonyabb átlagárú megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben is 19, illetve 14 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok. Pest megyében és négy dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala) viszont 3 és 8 százalék közötti mértékben csökkentek az árak egy év alatt.

„Termőföldárat tekintve tavaly óta újra Békés megye a legdrágább 1,678 millió forintos hektárárral. Tavaly öt megye átlagos hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Heves és – a tavaly ideiglenesen már e szint felett levő – Somogy. A legolcsóbb Nógrád megye átlagára alig 700 ezer Ft/ha. A termőföld árak emelkedő üteme lényegében másfél évtizede töretlen” – fogalmazott Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Termőföld - OTP grafi

 

Emelkedtek az árak

Művelési áganként külön is érdemes megvizsgálni az árak alakulását. A 2016-os év során a földárveréseken „főszereplő” szántóterületek átlagára tavaly is jelentősen, mintegy tíz százalékkal nőtt. A kert és gyümölcsös, az erdő és fásított területek, valamint a gyepek esetében 3 és 6 százalék közötti mértékben nőttek az árak, míg – a 2016-os csökkenés után – leginkább a szőlőterületek drágultak, nagyjából 15 százalékkal.

A termőföldpiac – a földárverések 2016 őszi megszűnését követően – tavaly látványosan szűkült. A megelőző évi 56 ezerről 2017-ben 39 ezerre, azaz 31 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Zala megye kivételével (ahol 8 százalékos növekedés ment végbe) mindenhol csökkent, Jász-Nagykun-Szolnok megyében például 62, de a legkisebb visszaesést elkönyvelő Nógrádban is 19 százalékkal.

Jelentős a piacszűkülés

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva hetvenszázalékos volt a piacszűkülés 2017-ben. Mivel a tranzakciószám ennél jóval kisebb mértékben esett vissza, az történt tehát, hogy átlagosan jóval kisebb földterületeket adtak el, mint 2016-ban. Ebben is a bázisévi földárverések hatása látszik. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly nagyjából ötvenezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Bővebben a témáról itt olvashat.