Középpontban a biztonságos növekedés

 

Az ideihez képest 50 százalékkal megemelte a kormány az általános tartalékot, hogy a 2019-es költségvetés a biztonságos növekedés büdzséje legyen – mondta az M1 Ma Reggel adásában Banai Péter Benő, a Pénzügyminiszter államháztartásáért felelős államtitkára.

Banai Péter Benő az adásban elmondta, hogy  elmúlt években a gazdaság bővülés alapja a fegyelmezett gazdálkodás volt. Az alacsony az államháztartás hiány és a csökkenő államadósság mellett a befektetők bizalma is erősödött, ezért kedvezőbb feltételekkel tudja a magyar állam értékesíteni az állampapírokat.

Kifejtette, az elmúlt években az alacsonyabb hozamok révén 500-600 milliárd forintot takarított meg a költségvetés és ezt az összeget családtámogatásra forgatta át a kabinet.


Biztonsági tartalékok

Kiemelte, hogy  az alacsony hiányt és államadósság csökkentését akkor is fenn tudja tartani a kormány, ha a külső körülmények kedvezőtlenül alakulnak,ezért van szükség a tartalékok emelésére.

„Az üzenet az, hogy Európában, illetve a világban  lehetnek gazdasági, pénzpiaci problémák, és ezek kihatnak Magyarországra is. Nekünk demonstrálni kell azt, hogy kellően stabil a költségvetés, tudjuk folytatni az államadósság csökkentését, és az esetleges turbulenciák, esetleges hullámok kivédésére kellő tartalékok állnak a költségvetésben” – fogalmazott.

A monetáris politikák szigorodásával fel kell készülni a állampapírhozamok emelkedésére és ezzel a kamatkiadások növekedésére – mondta.

Varga Mihály szerdán nyújtotta be a költségvetést az Országgyűlés elé. Ebben szerepel, hogy rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összeg 110 milliárdról 165 milliárd forintra emelkedik, míg a céltartalékok összege 90,5 milliárd forintról 136 milliárd forintra nő. Az országvédelmi alap továbbra is 60 milliárd.

Banai Péter Benő arra a kérdésre, hogy milyen előnyei vannak, hogy még nyáron elfogadják a jövő évi költségvetést, úgy válaszolt, hogy 2016 óta mindig az a gyakorlat, hogy a tavaszi ülésszak végén nyújtja be a kormány a költségvetési javaslatot. A költségvetéssel együtt az adótörvényekről is döntenek, így mind a háztartások, mint cégeknek kellő idejük van a változásokra való felkészülésre.

Folytatódnak a pozitív változások 

A jövő évi büdzsé pozitív változásai között említette a kétgyermekes családoknak jutatott adókedvezményének folytatását. Jövőre is folytatódik az a 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, így négy év alatt megduplázódik az adókedvezmény összege.

A 2016-os a hatéves bérmegállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adót 19 százalékról 17,5 százalékra csökkenti a kormány, ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál – ismertette. A további adómérséklések a reálbéremelések függvényében alakulnak majd – mondta, megemlítve, hogy tavaly a bérek fizetőértéke több mint 10 százalékkal emelkedett.

A munkáltatói adócsökkentések kedvezően hatottak a reálgazdaságra, mivel ezzel több pénz jutott béremelésre, amely a fogyasztás bővülésével járt, de beruházások is növekedtek, amelyek a hosszabb távú növekedést alapozzák meg.

Béremelések a közszférában

A központi költségvetésben és a helyi önkormányzati szerveknél 700 ezer fő dolgozik, 2010 után ez volt az a terület, ahol a béreket, vagy a létszámot csökkentették a válság után több európai országban is. Magyarország ettől eltérő utat választott. A 700 ezer főből 550 ezer fő bére emelkedett. A rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknál 50 százalékos béremelés valósult meg. Első körben az oktatás és egészségügyi dolgozóknál indult meg a béremelés.

Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, amelynek pontos mértékéről várhatóan ősszel döntenek, most folynak az egyeztetések.