A jövő évi büdzsé középpontjában a biztonságos növekedés áll

 

A jövő évi költségvetés középpontjában a biztonságos növekedés áll – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a büdzsé négy fő célterülete az ország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatottság elérése.

Július 20-án lesz a jövő évi büdzsé zárószavazása 

Július 20-án lesz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat zárószavazása – jelentette be Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette Varga Mihály pénzügyminisztertől a 2019-es büdzsé tervezetét szerdán a Parlamentben.

Ismertette, az általános vitát június 27-29-ig tartja a parlament, a bizottsági részletes viták pedig július 3-5. között lesznek. A költségvetési bizottság július 11-12. között foglalkozik a javaslattal, majd július 16-án dönt a parlament az összegző módosító javaslatról – mondta.

A családok támogatása kiemelt terület

A családok támogatását nevezte a jövő évi költségvetés egyik legfontosabb elemének Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt átadta a büdzsé tervezetét Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

Ismertette: a kormány folytatja a családi otthonteremtés támogatását, a csokra jövőre 242 milliárd forintot fordítanak.

Megmarad a gyes és a gyed-extra is, és 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekes családok adókedvezménye gyermekenként,összesen tehát 40 ezer forintra, amely mintegy 350 ezer családot érinthet. A 2016-ban megindult folyamat, hogy 5-5 ezer forinttal bővítsék az adókedvezmény összegét, tehát jövőre is teljesülni fog – mondta.

Nemcsak a gyermekvállalást, de a gyermeknevelést is támogatja a kormány, ide tartozik például a bölcsődei férőhelyek számának növelése szavai szerint.

Budapest, 2018. június 13. A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án (MTI-fotó: Kovács Tamás)

A büdzsé 4,1 százalékos 2019-es növekedéssel számol 

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol – ismertette Varga Mihály pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, folytatódik tehát az államadósság mérséklődése, „bízunk benne, hogy a ciklus végére mértéke 60 százalék alá csökkenhet”.

2019-ben mind az általános tartalék összegét, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött biztonsági tartalék összegét másfélszeresére emeli a kormány – jelentette ki.

Nem csökken egyetlen szakterület költségvetése sem

Minden szakterületnek legalább annyi vagy több forrás jut a jövő évi költségvetésben, mint az ideiben – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Ismertette, egészségügyre 101 milliárddal, oktatásra 15 milliárddal, kultúrára 68 milliárddal, a közbiztonságra pedig 156 milliárd forinttal több jut jövőre.

A nyugdíjak megtartják reálértéküket, sőt nyugdíjprémiumot is fizet a kormány 2019-ben is. Megemlítette azt is, hogy tartalékot képeznek a köztisztviselői kar béremelésére, a pontos szám ősszel derülhet ki, most folynak az egyeztetések. Kifejtette, hogy valamennyi, erre a ciklusra vonatkozó uniós pályázatot már kiírtak, a hangsúly a források felhasználásán lesz jövőre.

Marad az egykulcsos, 15 százalékos szja

Jövőre is marad az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, amely az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a 2019. évi költségvetési törvény tervezetét.

Az elmúlt évek célzott áfacsökkentéseit is megtartja a kormány jövőre, vagyis a tej, tojás, sertés- és csirkehús, hal és egyéb alapvető élelmiszerek továbbra is az 5 százalékos áfakörbe tartoznak majd – ismertette.

Jövőre folytatódik az elmúlt években megszokott adócsökkentés iránya. A kormány azzal számol, hogy a reálkeresetek az idén is jelentősen nőnek, erre tekintettel 2019-ben további 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2016-ban megkötött hatéves bérmegállapodás alapján. Ezzel 100 milliárd forint marad a vállalkozóknál – hangsúlyozta a miniszter.

Kevesebbet költenek a tömeges migráció kezelésére, többet terrorellenes célokra 

A jövő évi költségvetés tervezete alapján az ideinél 35 milliárd forinttal kevesebbet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra, ugyanakkor 23,5 milliárd forinttal többet fordíthat terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra – derül ki az Országgyűlésnek benyújtott javaslatból.

A Belügyminisztérium összesen 773 milliárd forintos kiadással számolhat 2019-ben a szerdán beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 791 milliárd forinttal. A fejezet 27 milliárd forintos bevétellel számol – ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel -, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 746 milliárd forint lesz jövőre.

A legszembetűnőbb változás, hogy amíg a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2018-ra 50 milliárd forintot irányzott elő a büdzsé, 2019-re ugyanerre a célra 35 milliárd forinttal kevesebbet, mindössze 15 milliárd forintot fordítanának. Jelentősen nőnek ugyanakkor a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadások: amíg idén 1,5 milliárd forintot terveztek erre a célra, jövőre már 25 milliárd forintot fordítanának erre.

Felkerült a parlament honlapjára a 2019. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerda délután.