Nehezen kezdődött az év a méhészeknek

 

Az időjárás nem kedvezett a méheknek, így a várakozások szerint az idén megtermelt méz mennyisége elmarad a tavalyitól. A hazai fogyasztást ugyanakkor bőven tudják fedezni a magyar méhészek.

Az időjárás szempontjából különleges tavasz volt az idei, de az ilyesmi a méhészeknek inkább csak kihívást jelent, mivel az átlagtól eltérő jelenségek a méhek számára hátrányosak – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette, hogy ugyan elcsépeltnek tűnhet, de a méhek nélkül tényleg nincs élet, hiszen a globális élelmiszer-termelés 75 százaléka tőlük függ.

Az egész világ számára kihívást jelent, hogy a klímaváltozásra hogyan reagálnak majd a rovarok – hangsúlyozta szakember. Az átalakuló évszakokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy most márciusban még javában tél volt, így a méhcsaládok fejlődése leállt. Igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a méhek nem tudják lekövetni az időjárás gyors változásait.

Egy pete 21 nap alatt fejlődik ki, de április 13-án már virágzott a repce, és a méhcsaládok nem voltak elég erősek, nem volt megfelelő mennyiségű „kijáró méh”, ezért minimális mennyiségű repceméz lesz idén – mutatott rá Bross Péter. Az akácvirágzás pedig jóval rövidebb ideig tartott a nagy meleg miatt, és a nektárból elpárolgott víz miatt jóval sűrűbb lett a méz, de belső fogyasztást még mindig fedezi a megtermelt mennyiség – ismertette a 2018-as év eddigi tapasztalatait.

A várható fejleményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a napraforgóig már nem sok virágzás lesz, és ahogy július 10-15-re levirágzik ez is, őszig semmi sem várható, ezért a méhészeknek kell táplálniuk a méhcsaládokat. Megjegyezte azonban, hogy minden szükséges ásványi anyagot és nyomelemet mesterséges úton nem tudnak pótolni.

Magyarországon mintegy 1,2 millió méhcsalád van, és a megtermelt méz kétharmadát exportáljuk, ezzel a világpiac 5 százalékát mi adjuk, ami az ország méretéhez képest elég nagy szám, igyekezett nyomatékosítani a hazai méhészet fontosságát a szakmai szervezet vezetője. Hozzáfűzte, hogy ha a mézből származó bevételeket nézzük, akkor pedig világviszonylatban az előkelő 9. helyen állunk.

Az elmúlt évek mézhamisítási botrányaira reagálva kijelentette, hogy Magyarországon különösen, de Európában is visszaszorulóban vannak a rossz minőségű importmézek. Kitért arra is, hogy az élelmiszerek tekintetében az olívaolaj és a tej után a mézet hamisítják leginkább.