Pozitívan értékelték a friss GDP-adatokat az M1-en megszólaló közgazdászok. Fontos feladatnak nevezték ugyanakkor a jelenlegi ütem fenntarthatóságát, amit nehezít az egyre komolyabb munkaerőhiány. A jövőre nézve kulcskérdés a munkaerő fejlesztése, vélték.
A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint az első negyedévben 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékos volt a gazdasági növekedés.
Csath Magdolna közgazdász az M1 Szemtől szembe című műsorában az adatokat értékelve elmondta: a piaci alapú szolgáltatások sorában elsőként a turizmust említhetjük, amely két számjegyű bővülést tudott felmutatni, de jól teljesített a kiskereskedelem és az építőipar is. Ez utóbbit két hajtóerő segítette, az uniós pályázatokból létrejövő, illetve az állami beruházások.
A vártnál nagyobb bővüléshez hozzájárult a belső fogyasztás emelkedése is, amely főként a béremeléseknek köszönhető – tette hozzá. Csath Magdolna szerint ugyanakkor az ipar, elsősorban a járműipar teljesítménye némileg elmaradt a vártnál. Ezt azonban részben a nemzetközi piac problémái is okozták.
Kulcskérdéssé vált a munkaerő fejlesztése
Boros Imre közgazdász szerint a GDP-bővülés azért különösen pozitív, mert az ebből képződő, itthon maradó jövedelmek jóval nagyobbak, mint korábban. A szakember a műsorban ugyanakkor fontos feladatnak nevezte a jelenlegi ütem fenntarthatóságát, amit nehezít az egyre komolyabb munkaerőhiány.
Mindkét közgazdász egyetértett abban, hogy rendkívül fontos lenne a magas hozzáadott értékű ágazatok bővítése, ehhez azonban nagyon fontos lenne az oktatás, az átképzések fejlesztése, jelentős bővítése.
Egyfajta új ipari forradalom előtt állunk, egyre nagyobb teret kap a robotizáció, az informatika, szinte az egész országot át kellene képezni, hogy a magyar munkaerő tudása megfeleljen az új kihívásoknak.
Több kell az államtól
Csath Magdolna szerint nagy lehetőségek vannak az agráriumban is, de csak akkor lehet ezt kiaknázni, ha nem csak önmagában a mezőgazdaság, hanem a hazai feldolgozó-ipar fejlesztésére is komoly energiákat fordít a kormány.
Boros Imre szerint például az államnak az eddigieknél sokkal komolyabb segítséget kellene nyújtani a piaci szervezésben, hogy például a rendkívül jó minőségű magyar élelmiszeripari termékek jóval nagyobb hatékonysággal tudjanak kikerülni a külföldi piacokra.