Az útfejlesztések növelik Magyarország versenyképességét

 

A kormány 2017 és 2022 között hazai és európai uniós forrásból 2500 milliárd forintot szán közúthálózat-fejlesztésre. A források felhasználásával a tervei szerint a jelenleg mintegy 2000 kilométernyi gyorsforgalmi út a következő 4 évben 900 kilométernyi autópályával és gyorsforgalmi úttal bővül.

Az elképzelések szerint a következő években valamennyi megyei jogú várost bekötik a gyorsforgalmi utak hálózatába, minden autópálya eléri a határt, továbbá magas szintű útcsatlakozásokat létesítenek a kiemelt gazdasági térségek felé. Emellett a tervek szerint mintegy 1500 milliárd forintot fordít a kabinet a vasúthálózat korszerűsítésére, illetve bővítésére. Ebből csaknem 900 kilométer vasútvonalat újítanak fel, illetve 45 ezer férőhelyet biztosító vasúti kocsikat állítanak forgalomba a következő években.

A közlekedésfejlesztés húzóerő 

Virovácz Péter, az ING elemzője szerint ezek a beruházások hosszú és rövid távon egyaránt kifejtik hatásukat gazdaságunkra. Rövid távon például serkentik a hazai GDP-bővülést. A közútfejlesztés, vagy infrastrukturális beruházások esetében azt mondhatjuk, hogy gyakorlatilag rögtön, az építőiparon és beruházásokon keresztül azonnali hatást jelent a gazdaság növekedésére – mutatott rá az elemző. Ezáltal jól kimutathatóan emelkedik a szektor hozzájárulása a gazdaság növekedéséhez – tette hozzá.

Szakértők szerint a közút- és vasúthálózat-fejlesztések nemcsak a mindennapi életünket teszik könnyebbé, hanem hosszabb távon a gazdasági folyamatok hatékonyságát is növelik. „A nem megfelelő közlekedési infrastruktúra ugyanis pluszköltséget jelenthet a gazdálkodóknak, ezért a közlekedésfejlesztés gazdaságunk termelékenységét is nagymértékben javítja” – mondta az elemző.

Ha ezekre nem fordítunk figyelmet, akkor sokkal lassabb lesz a közlekedés, ez pedig pluszköltségeket teremt – hívta fel a figyelmet. Ha megteremtjük a gyors összeköttetést, elsősorban közúton, a különböző megyeszékhelyek és az országhatárok között, az azt jelenti, hogy nemcsak a tranzitforgalom, de a belső forgalom is gyorsabban tud átáramolni, kisebb költséggel teszik mindezt, hatékonyabban. A szakértő szerint a közút fejlesztése is segíti a termelékenység javulását.

Ez alapján Virovácz Péter úgy véli: „egy külföldi befektető szemében például az adórendszeren vagy a rendelkezésre álló munkaerő képzettségén túl fontos szempont lehet egy ország közlekedési hálózatának fejlettsége is.”

Középpontban a versenyképesség

Ugyanis nem mindegy egy befektető számára, hogy például 1 óra alatt vagy 3 óra alatt éri el az országhatárt. Nem mindegy, hogy milyen infrastruktúrával találkozik, ki van-e építve a villanyhálózat, be vannak-e kötve a központi rendszerbe, milyen gyorsan érhető el a főváros – részletezte.

Hangsúlyozta: ezek mind-mind olyan fontos szempontok, amik alapján a – mostanában sokat emlegetett – Tesla Magyarországra hozza a gyártását, vagy éppen Szlovákiát választja helyettünk. Ilyen apró nüanszokon is múlhat akár az ország jövőképét is hosszú távra meghatározó beruházás – jegyezte meg.

„Éppen ezért a hazai közút, valamint vasúthálózat fejlesztése hazánk versenyképességét tekintve is különösen fontos” – mondta a szakértő.

Versenyképességi fordulatra van szükségünk. Bár kevesen szokták ezt összekötni, de valójában a közútfejlesztés, a közlekedésfejlesztés is neuralgikus pont, különösen Magyarország esetében, ami egyrészt egy kicsi, nyitott gazdaság, másrészt földrajzi elhelyezkedése miatt is kelet és nyugat között hidat képez, és ebből a szempontból – az elemző véleménye szerint – elengedhetetlen az, hogy megfelelő közlekedési hálózattal rendelkezzen hazánk.