A gazdaság megerősödése hazacsábíthatja a külföldön dolgozókat

 

Magyarországon a legalacsonyabb az elvándorlás a régióban, és egyre több jel utal arra, hogy a korábban külföldön munkát vállalók hazatérhetnek. Szakértők azt várják, hogy a következő kormányzati ciklusban számos adminisztratív terhet csökkenteni fognak a folyamat előmozdítása érdekében.

Az Európai Unió eddig történetének legnagyobb bővítése, vagyis a kelet-európai tagállamok 2004-es felvételét követően jelentősen megnövekedett az elvándorlás nyugatra, a régió országaiból. A legutolsó, 2015-ös adatok szerint hazánkat hagyták el a legkevesebben.

Magyarországról a lakosság 6 százaléka választotta a külföldi életet. A szomszédos államokban mindenhol nagyobb ez a mutató, még Ausztriában is. Lengyelországból a helyiek mintegy 11 százaléka vándorolt el. A délkelet-európai államokban pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Romániában, Bulgáriában és Horvátországban már kritikus szintet ért el a folyamat.

Az Európai Unió négy alapszabadságnak egyike a munkaerő szabad áramlása, és ez a folyamat már akkor elkezdődött, amikor a térségünk csatlakozott, majd miután minden tagállam megnyitotta a saját munkaerőpiacát, akkor ez egy darabig még fokozódott is – mondta az M1 Unió28 című műsorában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Jók a gazdasági kilátások

Magyarországról – bár nincsenek egzakt adatok – nagyjából 520 ezren indultak útnak az elmúlt csaknem másfél évtizedben. A legtöbben Nagy-Britanniába, Németországba és Ausztriába mentek. Szakértők szerint egy tízmilliós ország esetében ez nem számít nagymértékű kivándorlásnak. Ráadásul, az elmúlt néhány évben már csökkent a Magyarországról elvándorlók száma.

Mostanra elérte azt a szintet a munkaerő áramlása valamennyi régiós országban, amikor már nem jelent igazi kockázatot – véli Kovács István. Megjegyezte: Magyarország ezen belül is kiemelkedik, hiszen itthon egybecseng a kivándorlás csökkenése azzal, hogy a konjunktúraindex nagyon magas. Azaz emberek jövőképe alapvetően pozitív, és ezért kevesen gondolják úgy, hogy külföldön kezdenének új életet, illetve hogy csak külföldön tudnák megcsinálni a szerencséjüket – tette hozzá a szakértő.

A trendforduló 2015-ben volt. Akkor ugyanis csaknem 8 százalékkal kevesebben hagyták el Magyarországot, mint az előtte lévő évben. A tendencia pedig azóta is tart. Ezzel szemben Horvátország demográfiai válsággal küzd, csaknem minden ötödik ember költözött külföldre. Bulgária népessége is történelmi mélypont közelébe csökkent. Ráadásul az adatok szerint a megmaradt lakosság sem járul hozzá nagymértékben a gazdasági növekedéshez. Hazánkban kedvezőek a mutatók, és egyre többen tervezik a hazaköltözést.

Magyarországon az elmúlt években nagyon magas volt a gazdasági növekedés, hívta fel a figyelmet Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Kiemelte: a munkanélküliség rekordalacsony lett, és most már nem a munkanélküliség a probléma, hanem sokkal inkább a munkaerőhiány. Mint rámutatott, most arra kell felkészülni, hogy nem a kivándorlás lesz a kérdés, hanem az, hogy akik korábban kiköltöztek vissza fognak majd térni, hisz ennek erre egyre több jele mutatkozik.

További ösztönzők kerülhetnek bevezetésre

Deák Dániel szerint a negyedik Orbán-kormány várhatóan olyan kedvezményeket vezet be a közeljövőben, amelyek hozzájárulhatnak a demográfiai folyamatok megfordításához. Az elemző úgy véli, hogy számos adminisztratív teher csökkentésére kell felkészülni, hiszen a kormánynak is az a célja, hogy ne idegen, harmadik országból érkező bevándorlókkal pótolják a munkaerőhiányt, hanem olyan magyarokkal, akik korábban kimentek külföldre, illetve, a határon túli magyarok is érkezzenek meg az anyaországba és itt tudjanak munkát vállalni.

Orbán Viktor nem sokkal a választások után arról beszélt: olyan kormányzásra készülnek a következő 4 évben, amelynek fókuszában a demográfia áll. A kormányfő azt is közölte: „olyan országot kell építeni, ahol a munkának és a munkásnak is becsülete van, és ahová megéri hazatérni külföldről.”