Budapesten 11 százalékra csökkent a nem lakott – vagyis idényszerűen lakott, illetve más célra használt és üresen álló – lakások aránya. A községekben viszont 15 százalékra nőtt az arányuk. A vevők körében legnépszerűbb 30-60 négyzetméteres lakások közül a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban 60-60 ezer ingatlanban nem laktak 2016-ban. Ha az üresen álló lakások egy része – sok esetben egy felújítás után – megjelenne a kínálatban az kiegyensúlyozottabbá tehetné a piacot, és enyhíthetné a drágulás ütemét.
Jelentősen nőtt a nem lakott – vagyis átmenetileg lakott, más célra használt és üresen álló – lakások aránya az elmúlt években. Orszászerte 2016-ban több mint 550 ezer ilyen lakás volt, szemben a 2011-es közel 480 ezres állománnyal – derül ki az Ingatlan.com friss elemzéséből, amely a KSH 2016-os időközi népszámlálásának (mikrocenzusának) adatait dolgozta fel.
Budapest kontra községek
„A lakáspiaci tendenciák jól láthatóak a nem lakott lakások adataiból, a fővárosban ugyanis 13 százalékról 12 százalékra csökkent, a községekben viszont 12,5 százalékról 14,9 százalékra nőtt a nem lakott lakások aránya” – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: 2011-ben több mint 118 ezer nem lakott lakás volt a fővárosban, számuk 2016-ra 10 százalékkal 107 ezerre csökkent, mivel a fokozott kereslet és az áremelkedés miatt ezeknek a lakásoknak egy része visszakerült a piacra. Az adatok alapján látszik, hogy az ingatlanpiac legértékesebb településein növekszik legkevésbé az üresen álló ingatlanok aránya.
Nőtt a nyaralóként használt, tehát csak idényszerűen lakott ingatlanok száma
Stockphoto
Balogh László szerint több tényező játszik szerepet a községekben lévő ingatlanok üresedésében. A csökkenő népesség, a községek lakosságának öregedése, emellett a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen területekről történő elköltözés is hozzájárul ehhez. Szintén szerepe van a folyamatban, hogy nőtt a nyaralóként használt, tehát csak idényszerűen lakott ingatlanok száma.
Bővebben a témáról itt olvashat.
