Másfél évtizede nem látott béremelkedés

 

Februárban a bruttó átlagkereset 306 500 forint volt, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Idén január–februárban a bruttó átlagkereset 308 700 forint, a nettó átlagkereset 205 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé pénteken a Központi Statisztikai Hivatal. A reálbérek 62 hónapja töretlenül emelkednek.

Februárban a bruttó átlagkereset 11,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és 306 500 forint volt. Az év első két hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Bruttó kereset - ksh

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta, 11,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek februárban, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a közszféra életpálya fejlesztései és a bérminimum-emelések hatására. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 306 500 forint volt, így a nettó átlagkereset 203 800 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 212 300 forint volt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset havi 321 100 forinton állt a hónapban.

Közölte, a nettó bérek szintén 11,9 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 9,8 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról, így már látszik az a hatás, hogy a tavalyi évben elindult jóval erősebb bázis miatt a dinamika kissé lassulhat. A közszféra bérei is jelentősen, 14,5 százalékkal emelkedtek, míg közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 10,7 százalék volt.

Tízszázalékos éves bérnövekedés

Horváth András úgy fogalmazott: a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,3 százalék volt, míg a közszférában 1,6 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

Takarékbank - bruttó keresetek

A Takarékbank idén 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár a képzett munkaerő hiánya, a közszféra idén is zajló jelentős bérrendezései, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelkedés okán. Idén a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett ez mintegy 7,5 százalékos reálbér növekedést jelent, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 41 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Az elemző elmondta, a bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban idén is folytatódik az életpályamodellek érdemi fejlesztése, illetve a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 000 forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 000 forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg az idei évre vonatkozóan is.

Lendületes keresetnövekedés

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: a februári keresetadatok a várakozásokkal nagyjából összhangban alakultak és továbbra is kifejezetten nagy lendületről tanúskodnak. A gyors bérnövekedési adatok mögött részben adminisztratív hatások állnak, hiszen 2018 januárjától mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum tovább emelkedett. A másik fontos felhajtóerő pedig a hazai munkaerőpiac helyzete, ami kifejezetten feszesnek mondható. Magyarul, a munkanélküliségi ráta alacsony szintje egyértelműen azt sugallja, hogy a bérnövekedési ütem az idei évben is magas maradhat – az sem elképzelhetetlen, hogy egész évben két számjegyű lesz.

sok dolgozó- SMR Hungary-gyár

A munkanélküliségi ráta alacsony szintje azt sugallja, hogy a bérnövekedési ütem az idei évben is magas maradhat
Fotó: MTI

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz. Az Erste becslése szerint az idei évben 3,7 százalékkal bővülhet a magyar GDP. Ha lénylegesen kitart a bérek két számjegyű emelkedése, tovább javul a hazai fogyasztói bizalom, illetve a külső környezet is támogató marad, az is előfordulhat, hogy a jelenlegi előrejelzésüknél erősebb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság idén. Mindemellett a bérek gyors növekedése előbb-utóbb az infláció emelkedését is magával hozza, és – így részben ennek a hatásnak köszönhetően – az elkövetkező hónapokban emelkedő, az MNB inflációs céljához fokozatosan közelítő inflációs adatokra számít az Erste az idei év folyamán.

Lassulás a fizetéseknél – növekedés az alkalmazottaknál

Februárban lassult a bérdinamika, ám így is mintegy 13 százalékkal nőttek a fizetések az év első két hónapjában. Az év hátralévő részében lassulás jöhet, a mostani kilátások szerint a bruttó és nettó bérek 10 százalékkal, a reálbérek pedig 8 százalékkal növekedhetnek 2018 egészében. A legfrissebb létszámadatokon pedig látszik a konjunktúra: az iparban például 3 százalékkal, az építőiparban pedig több mint 8 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Mint mondta, a béremelkedésre számítani lehetett a garantált bérminimum és a minimálbér idei növekedése miatt. Emellett a béremelkedésben továbbra is szerepe van a munkaerőhiányból adódó nyomásnak is. A részletes adatokból látszik, hogy költségvetési szférában az átlagos 12,9 százalékosnál magasabb, 14,9 százalékos volt a növekedés az év első két hónapjában. Ez részben azzal magyarázható, hogy a közfoglalkoztatottak fizetése is nőtt.

A szakember szerint a következő hónapokban lassulhat a bérdinamika, részben a magas bázisadatok miatt. Kérdés persze, hogy milyen tempóban növekednek majd a bérek márciusban és áprilisban.

Stockphoto - Költségvetés - Büdzsé - Gyári munkás - Ipari munkás - Dolgozó - Üzemcsarnok  Gépész

A bruttó bérek 309 000 forintra, a nettó bérek pedig 205 000 forintra emelkedtek 2018 év elején
Stockphoto

„A jelenlegi kilátások alapján a nettó és bruttó bérek éves átlagban tíz százalékkal emelkedhetnek, a reálbéreknél pedig nyolcszázalékos növekedés várható” – fogalmazott a K&H Bank elemzője.

Több az alkalmazott

A szakember azt is elmondta, hogy a bérstatisztikával párhuzamosan publikált friss létszámadatokon látható a konjunktúra. Februárban az alkalmazásban állók száma a teljes gazdaságban 1,4 százalékkal nőtt. Az iparban ennél jóval nagyobb, 2,8 százalékos volt a létszámbővülés, a turizmust felölelő szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban 5,2 százalékkal, az építőiparban pedig több mint 8 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma.

Másfél évtizede nem látott béremelkedés volt az év elején

Másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, mint idén a január–februári időszakban, 12,9 százalékkal emelkedtek a nettó és bruttó keresetek egyaránt a nemzetgazdaságban. A mérsékelt inflációnak köszönhető kimagasló, 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pedig nagyban növeli – kommentálta a KSH adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca kifejtette: a hatéves bérmegállapodás eddig egyértelműen elérte célját, az adócsökkentéssel, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével párhuzamosan érdemi béremelkedés valósult meg hazánkban. A 62 hónapja töretlenül emelkedő reálbérek is jól mutatják, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni.

Jó irányba fejlődik a magyar gazdaság

A nettó bérek 2010 óta 56 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami főként a bérmegállapodásnak és a kormányzat közszférában bevezetett életpálya programjainak köszönhető. A bérek két számjegyű emelkedése a foglalkoztatottság kimagasló növekedése mellett ment végbe, tehát a magyar gazdaság fejlődése egyértelműen jó irányba halad.

Az NGM hozzátette: a bruttó bérek 309 ezer forintra emelkedtek 2018 év elején, a nettó bérek pedig 205 ezer forintra, a családi adókedvezményt is figyelembe véve utóbbi még magasabbra, 214 ezer forintra. A folyamatosan emelkedő reálbérek tovább élénkíthetik a hazai fogyasztást is, ami a magyar gazdaság növekedésére is kedvező hatással lehet az elkövetkezendő időszakban.