Kiugró évet zárt a magyar építőipar

 

Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 35,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Varga Mihály szerint az építőipar a növekedés egy húzóágazata lehet a következő időszakban.

Korábban soha nem látott mértékben nőtt az építőipari termelés tavaly Magyarországon – mondta Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal adataira reagálva. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: az építőipar növekedését a kormány lakáspiacot támogató intézkedései, így az otthonteremtési program és a lakásáfa csökkentése is nagymértékben segítették. Sőt, 2010 átlagához képest 26,9 százalékkal nőtt az építőipar, amellyel Magyarország az első helyen szerepel a régiós országok között.

Varga Mihály ismertette: tavaly decemberben 35 százalékkal bővült az ágazat, amely 3,9 százalékos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Az építőipar folyamatos bővüléséhez mindkét építményfőcsoport termelése hozzájárult, az épületek építése 28,9 százalékkal, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal nőtt éves alapon – közölte a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte: az ágazatban zajló kedvező folyamatoknak köszönhetően az építőipar pozitívan, akár 0,9 százalékponttal is hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez 2017-ben. A tárcavezető elmondta: a kedvező gazdasági környezetnek és az ágazatot támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az építőipar a növekedés egy húzóágazata lehet a következő időszakban, amelyből a magyar építőipari vállalkozások hosszú távon is profitálhatnak.

Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján tavaly decemberben az építőipar termelése 3,9 százalékkal emelkedett az előző havihoz mérten – tette közzé hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly az építőipari termelés 29,6 százalékkal bővült 2016-hoz képest. Az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 5,2 százalékkal magasabbak voltak a 2016. évieknél. Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 35,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal.

Épip - KSH

A KSH közölte: az épületek építésének volumene 28,9, az egyéb építményeké 45,3 százalékkal nőtt 2016 decemberéhez viszonyítva. A magasépítés teljesítményének emelkedése az ipari épületek mellett lakóépületek, kulturális, oktatási épületek építésének eredménye volt a múlt év utolsó hónapjában. Az egyéb építmények terén – az alacsony bázis mellett – gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák következtében nőtt a termelés.

Rekordszámú új szerződést kötöttek

A decemberben megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 124,7 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 4,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 170,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyéb építmények körében több nagyértékű szerződést kötöttek útépítésekre, vasútfejlesztésre és közműépítésekre. A szerződések teljes állománya december végén 129,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 16,0, az egyéb építményeké 184,5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt.

A tavalyi negyedik negyedévben az építőipar termelői árai 6,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 9,8, az egyéb építmények építése terén 4,1, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 6,9 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához mérten. Az előző negyedévinél 1,6 százalékkal voltak magasabbak az építőipar árai.

Számos projekt késésben van

„A tavalyi látványos gyorsulás után 2018-ban már erőteljes lassulásba válthat a kivitelezési árak növekedése” – kommentálta a KSH 2017. évi építőipari gyorstájékoztatójának adatait Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Holding vezetője. A társaság tapasztalatai alapján Budapesten az elmúlt évben mintegy 25-30 százalékkal emelkedtek a kivitelezési árak, a vállalatcsoport szakértői az idén 5-10 százalékos növekedéssel számolnak.

Tatár Tibor szerint a kivitelezési árakra az újlakás-piac és az irodapiac idei alakulása egyaránt fékezőleg hathat. „Az öt százalékos lakásáfa jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, illetve – részben ezzel összefüggésben – a fejlesztők projektindítási kedvének megcsappanása lehet az egyik ilyen tényező. A másik az, hogy a kisebb, kevésbé tőkeerős irodaház-építők között is sokan kerültek nehéz helyzetbe: számos projekt már most óriási késésben van, több bejelentett fejlesztés pedig még el sem indult” – fogalmazott a szakember.

Stockphoto - lízing - lakás - társasáház -bérlemény - ingatlan

A lakásépítések a korábbi éveknél nagyobb szerepet játszottak az építőipari növekedésben
Stockphoto

Hozzátette: „a kisebb projektek megvalósítása azért egyre bizonytalanabb, mert az amúgy is komoly létszámhiánnyal küzdő kivitelezői oldal az állami beruházásokat, valamint a tőkeerős fejlesztők nagyobb iroda- és lakóingatlan-projektjeit részesíti előnyben”.

Átlépte a 300 ezres határt a szektor

Kiugró évet zárt a magyar építőipar, 2017-ben ugyanis 29,6 százalékkal bővült az ágazat termelése. A szektor tavaly már több mint 300 ezer embernek adott munkát, így az gazdasági ágazatok közül az építőipar produkálta az egyik legnagyobb létszámbővülést a válság óta. Igaz, a munkaerőhiány továbbra is gondokat okoz – kommentálta az adatokat Balogh László.

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: tavaly hónapról hónapra látványos növekedést mutatott az építőipar, így nem meglepő a jelentős bővülésről tanúskodó éves adat. A lakásépítések a korábbi éveknél nagyobb szerepet játszottak az építőipari növekedésben, az egyéb építményeknél pedig az uniós és állami forrásokon alapuló fejlesztések voltak a fókuszban.

A szakember közölte: a részletes adatokból kiderül, hogy az építőiparban a fejlesztők jelentős kapacitást építettek ki az elmúlt években a nagy kereslet hatására. A foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el tavaly, 2017 harmadik negyedévében az építőiparban foglalkoztatottak száma meghaladta a 300 ezres határt. Erre legutóbb a válság elmélyülése előtt, 2008-ban volt példa.

Stockphoto - Építész - Csok - Tervezõ - Kivitelezõ - Építõipar

Az építőiparban foglalkoztatottak száma tízéves rekordot ért el tavaly Stockphoto

„Mindez azt is jelenti, hogy a legtöbb embert foglalkoztató ágazatok között a legjelentősebb létszámbővülés az építőiparban volt. Bár a foglalkoztattak száma évtizedes távlatban csúcson van, az ágazatban továbbra is komoly gondot jelent a munkaerőhiány. Ha pedig lenne elég szakember, akkor az építőipar még jelentősebb növekedésre lehetne képes” – tette hozzá a szakértő.

Fokozott építkezési kedv

A kilátásokról szólva Balogh László elmondta, hogy az építőipari rendelésállomány bizakodásra ad okot. A lakásépítéseket magában foglaló épületépítéseknél 2017 december végén a rendelésállomány 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, azaz továbbra is fokozott építkezési kedvről beszélhetünk. A szakember kiemelte, hogy az építőipar sikere a következő években azon is múlik, hogy kiépített fejlesztői kapacitások megmaradnak-e.

Horváth András, a Takarékbank elemzője a KSH adatait idézve elmondta: épületek esetében új szerződést 104 milliárd forintért kötöttek decemberben, így a szerződések állománya 314 milliárd forint volt, ami 16 százalékos éves növekedés. Egyéb építmények (infrastruktúra, út, vasút) kategóriában 721 (!) milliárdnyi új szerződést írtak alá, az állomány 1586 milliárd forint volt 185 százalékos éves növekedés után. Épületeknél a növekedést immár lakóépületek, ipari és oktatási épületek átadása húzza, ahogy egyre inkább befejeződnek a beruházások első hullámai, egyéb építmények esetében pedig gyorsforgalmi utak építése és vasútfelújítási munkák.

ÉpítőIp - Takbank

Horváth András szerint a fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja, s itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már 8 százalék alatti és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok, illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

Van még tere a bővülésnek

A tavalyi év egészében 29,6 százalékkal növekedett az építőipar, így a szektor érdemben hozzájárulhatott a tavalyi GDP növekedéshez. Idén 19 százalékot meghaladó éves építőipari növekedésre számítunk, mivel a 2017-es bázisév jóval erősebb, mint a tavalyi év esetében. A növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulhatnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózik.

Stockphoto - építés - hotel - szálloda - turizmus - beruházás - ingatlan

A lakóingatlan fejlesztéseket a megugró piaci kereslet mellett a csok, és az újlakás áfa 5 százalékos szintje is hajtja
Fotó: MTI

A Takarékbank szerint a fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 41 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 322 ezren dolgoznak a szektorban. Ez minimálisan továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni.

A szerződésállományokból és a megrendelésekből következően viszont van még tere a bővülésnek, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.