Jól teljesít a kiskereskedelem

 

Decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 5,9 százalékkal nőtt. A forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A Takarékbank emlékeztetett: 2010 átlagához képest 25,2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

A kiskereskedelmi forgalom – a decemberi 4,7 százalékos növekedéssel együtt – a tavalyi egész évben is 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2017 decemberében 5,9, az elmúlt év egészében 4,8 százalékos volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése, ami megegyezik az előző év növekedési ütemével – jelentette első becslése alapján hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte: „A várakozásunkhoz közeli mértékben, 5,9 százalékkal bővült egy év alatt a kiskereskedelmi forgalom decemberben, lassulva az előző havi 6,7 százalékos növekedéshez képest. A nyers adat szerint a növekedés a kevesebb nyitvatartási nap miatt 4,7 százalék volt.”

termékforgalom- KSH kisker - üzlet - forgalom

A KSH szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,4 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Csúcson a fogyasztói bizalom

A tavalyi tíz százalék feletti reálbér-növekedés, a tavaly decemberben 17 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom 6 százalék körüli bővülési üteme, így a tavaly összességében 4,8 százalékos növekedést, az idén 5 százalékhoz közeli növekedés követhet, amit támogat az idén folytatódó, várhatóan 6 százalék feletti reálbér-növekedés.

Kisker - forg - Takarékbank

Suppan Gergely kiemelte: a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani.

Mint mondta: „A kiskereskedelem gyorsulása összhangban van azon várakozásunkkal, hogy a tavalyi utolsó negyedévben gyorsulhatott a GDP növekedése, így a tavalyi évre továbbra is 4 százalékos GDP-növekedésre számítunk. A kiskereskedelmi forgalom 2010 átlagához képest 25,2 százalékkal emelkedett.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a várakozásokat enyhén alulmúlta a decemberi kiskereskedelmi adat. Annak ellenére, hogy a piaci várakozásnál kismértékben gyengébb volt az adat, a decemberi 5,9 százalékos éves növekedési ütem továbbra is erősnek tekinthető. Összességében a tavalyi év a kiskereskedelem szempontjából kifejezetten jó volt, hiszen az átlagos növekedés ütem elérte a 4,7 százalékot, ami gyakorlatilag megegyezett a 2016-ban látott ütemmel.

Hangsúlyozta: „Előretekintve úgy látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom lendülete idén is megmaradhat, becslésünk szerint 4,5 százalék körül alakulhat a tempó, ami alátámasztja azt, hogy idén is fontos motorja lesz a GDP-növekedésnek a belső kereslet erősödése. Úgy véljük, hogy a GDP idén 3,5 százalékkal bővülhet. Mivel folyamatosan javul a belföldi üzleti és fogyasztói bizalom, illetve kifejezetten kedvezőek a globális konjunkturális kilátások, ezért a GDP előrejelzésünket felfelé mutató kockázatok övezik, azaz előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál akár gyorsabb tempót is láthatunk idén.”

Monetáris politika

Ürmössy úgy fogalmazott: „A magyar monetáris politikát illetően érdemi változásokra nem számítunk 2018 folyamán: várakozásunk szerint a MNB fenntartja az alacsony kamatkörnyezetet. Nagy Márton, az MNB alelnöke legutóbbi nyilatkozatával megerősítette azt a várakozásunkat, hogy 2019 előtt nem érdemes a kamatok emelkedésére számítani. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az MNB nem tudja tartósan függetleníteni magát a nagy nemzetközi jegybankoktól, azaz sem az amerikai Fed-től, sem az EKB-tól. Ez azt jelenti, ha hirtelen fordul a széljárás a piacokon, akkor az MNB-nek nagyon figyelnie kell, nehogy a hullámok elsodorják a magyar „gyorsnaszádot”. Előrejelzésünk szerint jövőre már megindulhat a magyar bankközi kamatok lassú ütemű fokozatos emelkedése.”