Ennyivel lett drágább az élet 2017-ben

 

Decemberben tovább lassult az infláció, a novemberi 2,5 százalékról 2,1 százalékra, ami az elemzői várakozások alatt van – derül ki a KSH első jelentéséből. Éves szinten 2,4 százalékos volt az átlagos fogyasztói árnövekedés, amely még mindig jóval a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt van, így elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank lazító monetáris politikája még sokáig fennmarad.

Az év utolsó hónapjában is az üzemanyagok előző évi bázisára mozgatta az indexet, ahogy novemberben felfelé lendítette, decemberben lefelé fogta. Egy éve, novemberben 1,1 százalékkal csökkentek az árak, decemberben 4,1 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek az árak decemberben, a novemberi 0,4 százalékos emelkedés után.

Elemzők 2,3-2,4 százalékos éves átlagos inflációt vártak 2017-re. Az éves mutatót tekintve a január–novemberi kumulált (2,5 százalék) adathoz képest lényegében nincs változás, a legnagyobb drágulást a szeszes italoknál, dohányáruknál, valamint az élelmiszereknél mérték – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A háztartási energia ára 1,6, ezen belül a tűzifáé 13,3, a palackos gázé 11,3 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. Egy főcsoportban mértek csökkenést, a tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni tavaly.

Egy hónap alatt, 2017. novemberhez képest az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 19,3, a friss zöldség 6, a tej 2 százalékkal drágult, míg a friss hazai és déligyümölcs 6,4, a cukor 4,8, a liszt 2,8 százalékkal kevesebbe került.

A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,3 százalékkal a szolgáltatások ára nőtt. A háztartási energia 0,2 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa 1,3 százalékkal. Az üzemanyagokért 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni – közölte a KSH.

A KSH közlése szerint az éves infláció 2012-ben volt utoljára magasabb a tavalyinál, azonban ez még mindig jóval a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alatt marad.

A jegybank várakozása szerint a fogyasztói árak 2019 közepére érhetik el a 3 százalékot.

A volatilis energia és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció novemberhez képest nem változott, 2,6 százalékon állt, míg éves szinten 2,3 százalék volt, tehát itt sem érezhető inflációs nyomás. Az adatok azt is alátámasztják, hogy a tavalyi magas bérkiáramlás egész évben nem jelent meg az inflációban.

Bázishatások miatt nőhet 3 százalékra az infláció

Januárban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd bázishatások miatt az év közepére átmenetileg elérheti a 3 százalékos inflációs célt, az alacsony bázis miatt – áll a Takarékbank elemzésében.

Az év végére az infláció kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt.

Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nemkonvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.