Tovább fújják a tőzsdei buborékot

 

Repülőrajtot vettek a tőzsdék az év első napjaiban, az amúgy is történelmi csúcson lévő árfolyamok tovább emelkedtek. A gazdasági adatok válság előtti szint óta nem voltak ilyen kedvezőek az euróövezetben, a kínai gazdasági növekedés is erőteljes, az amerikai gazdasági kilátásokat pedig Trump adóreformjának várható kedvező hatásai fűtik. Egyre inkább felmerül a kérdés, vajon meddig tart még a hegymenet, mikor jöhet egy nagyobb korrekció?

Amilyen a január, olyan lesz az év további része – tartja a régi mondás a tőzsdéken. Ha ezt vesszük alapul, akkor ismét egy nyereséges év elé néznek a piaci befektetők. A japán, a német és az amerikai tőzsdék is történelmi csúcsra futottak, az év első hat napjának mindegyikén pozitív tartományban zártak.

Az év első makrogazdasági adatai is az optimista kilátásokat erősítik. A feldolgozóipari cégek várakozásait tükröző beszerzésimenedzser-index az euróövezetben 1997 óta nem látott szintre emelkedett, a munkanélküliség a válság előtti szintekre esett és a többi makrogazdasági adat is bizakodásra adhat okot. Az Európai Unió motorja, a magyar export negyedét felszívó Németország idén 2,4 százalékos GDP bővülésre számíthat, ami jó hír a magyar gazdaságnak.

A részvénypiacok 2009 óta folyamatosan emelkednek, a jelenlegi minden idők leghosszabb bika piaca. Az emelkedést a világ vezető jegybankjainak ultra laza monetáris politikája fűti. A zéró közeli kamatok és a kötvényvásárlási programok stabilizálták a piacokat, a hozamok mérséklődésével pedig olcsóbbá vált a hitelezés.

Az adósságválsággal küzdő európai gazdaságok ezzel euró százmilliárdokat takarítottak, amelyeket gazdaság élénkítésére fordíthattak. Ebben a kedvező környezetben példátlan likviditásbőség alakulhatott ki, amely megalapozta és fenntartotta a mostani részvénypiaci szárnyalást.

Ennek a példátlanul hosszú, 2009 óta tartó hegymenetnek egyik különlegessége, hogy szinte korrekció nélkül valósult meg. 2011 közepén és 2015-ben voltak 15-20 százalékos visszaesések, de 2016 óta az emelkedő trend folyamatos volt.

Stockphoto - bróker - árfolyam - tőzsde

Az S&P tőzsdeindex hamarosan történelmet írhat, ha addig nem történik egy váratlan geopolitika esemény, amely a tőkepiacokat megrengethetné. Az elmúlt több mint 400 napban egyszer sem fordult elő, hogy egy, vagy több egymást követő napon az index öt százalékkal kerüljön lejjebb. A jelenlegi rekord még 1959-ből származik, akkor 409 nap után kerültek átmenetileg lejtőre a jegyzések.

Mindenki emelkedésre számít

Szakértők szerint szinte teljesen eltűntek a piaci esésre számító befektetők, amely az utolsó fázisa szokott lenni az emelkedő trendnek. A piaci volatilitás mélyponton van, a bizonytalanságot mérő mutató még tavaly az észak-koreai rakétakilövések idején érte el éves csúcsát, de még az sem okozott nagyobb piaci felfordulást, hogy kudarcba fulladtak a német koalíciós tárgyalások.

A jelenlegi töretlen optimizmust türközi a Goldman Sachs befektetői tájékoztatója, amelyben arról számolnak be, hogy a befektetői kockázatvállalási hajlandóság csúcson van. Várakozásuk szerint 2018-ban jöhet egy kisebb korrekció, mivel a részvények értékeltsége már így rekord közeli értéken van, de nagyobb esésre, a medvepiac visszatérésére nem számítanak a kedvező globális gazdasági környezet miatt.

A kockázatok

Bár az Egyesült Államokban már decemberben elkezdődött a monetáris szigorítás, és a piacok idén három kamatemelést áraznak, ennek hatásai egyelőre korlátozottak. A szigorítás természetesen az eddigi likviditásbőség fokozatos csökkenésével jár majd, amely nem kedvez a részvényeseknek, de a kötvénypiaci befektetők számára is kedvezőtlen lesz. Sok elemző a kötvénypiacon vár egy nagyobb fordulatot, ahogy a kamatok „normalizálódnak” a jelenlegi, sokak szerint mesterségesen alacsony szintről.

A javuló európai konjunktúra fényében egyre nagyobb a nyomás az Európai Központi Bankon a kötvényvásárlási programjának visszafogásán. Az alacsony inflációs környezetben egyébként sem volt kamatemelési nyomás a központi bankokon, de a gazdasági növekedés gyorsulásával számolni kell ennek lehetőségével – figyelmeztettek elemzők.

A magyar jegybank tavaly novemberben jelentett be több monetáris lazító intézkedést, amelynek célja a hosszú lejáratú hozamok csökkentése. A rövid oldalon a hozamok már így is rekordalacsony szinten vannak, amely jelentősen csökkentette az állam, a háztartások és a cégek finanszírozási költségeit. A jegybank várhatóan 2019 előtt nem változtat jelenlegi laza monetáris politikáján, de egyes vélemények szerint a Magyar Nemzeti Banknak is lépnie kell a nagy központi bankok monetáris szigorítása után az infláció felgyorsulásának elkerülése érdekében.