Folytatódó európai uniós finanszírozású projektek, csok és áfacsökkentés – mind arra hivatottak, hogy a magyar építőipart fellendítsék. Infrastrukturális és lakásépítési dömpinget vártunk, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Az építőipar jelenlegi helyzetéről, teljesítményéről a Duna-Dráva Cement Kft. elnök vezérigazgatója, Szarkándi János számol be.
– Hogyan alakult ez az év az építőipar számára?
– Idén bővült az építőipar, mégsem volt olyan mértékű a fellendülés, mint amit a csoktól és a csökkentett mértékű építőipari áfától vártunk. A lakásépítés terén ugyanez mondható el, a kezdeti optimizmust követően egyre óvatosabb becslések látnak napvilágot, és a dolgot csak tetézik az utóbbi időben tapasztalt munkaerőpiaci nehézségek, mint például a szakmunkás és szakemberhiány.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– 2016-ban az azt megelőző évhez viszonyítva jelentős, 19 százalékos visszaesést tapasztaltunk az építőipar teljesítményében. Ekkor kevesebb uniós forrás állt rendelkezésre a nagyberuházások megvalósításához. Idén pozitív irányba mozdult a mutató, a 2015-ös szintet nagyjából szeptemberre sikerült megközelíteni, ezáltal az idei növekedés kompenzálni tudta a tavalyi visszaesést, a teljesítmény azonban egész évben hullámzó maradt. Idén augusztusban az építőipari termelés volumene 36,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Augusztus tehát erős volt. A szeptemberi, megszokottól hidegebb, esősebb idő visszahozta az idei évre amúgy is jellemző ciklikusságot, amely ebben a hónapban a vártnál érezhetően gyengébb teljesítményt eredményezett. Október és november azonban ismét erősnek bizonyult. Az időjárás mellett a projektek ütemezése, indulása is generálja a visszaeséseket és növekedéseket.
– Ezek szerint sikerül a 2015-ös szintet átlépni?
– Bizakodóak vagyunk, és úgy látjuk, hogy a 2015-ös eredményeket, ha kismértékben is, de meghaladjuk.
– A gazdasági környezet a mostaninál jelentősebb növekedést indokolna…
– Így van, az új támogatási ciklus elindulásával az európai uniós források elméletileg újból rendelkezésre állnak. Ugyanakkor idén még leginkább csak a projektek kormányzati költségvetésből történő előfinanszírozása serkentette a piacot. A következő évben reményeink szerint az uniós kifizetések is beindulnak, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá az építőipar teljesítményéhez, bár egyes nagyprojektek indítását pont az uniós kifizetések körüli bizonytalanságok hátráltatják.
– Még mindig úgy tűnik, nehezen vergődik ki a gödörből az ipar. Miben látja a fellendülés lehetőségét?
– Szerencsére már messze van a gödör alja, de a hatását még érezni lehet. A válság idején az éves országos cementfelhasználás mértéke kétmillió tonna körül alakult, idén remélhetőleg meghaladja majd a hárommillió tonnát. Sajnálatos módon ennek több mint egyharmada import cement, pedig a magyar gyárak kapacitása megengedné a teljes mennyiség előállítását. Emellett egyre nagyobb teret nyer a piacon a sok esetben gyengébb minőségű ukrán cement is. Mi azonban optimisták maradunk, és előre tekintve a fejlődés mellett döntöttünk. A közelmúltban megvásároltuk a Readymix Hungária Kft.-t, így növekvő beton üzletággal és térkő gyártással lépünk előre. Elsődleges célunk, hogy piaci helyzetünket tovább erősítsük. Az akvizícióval betonüzem-hálózatunk országos lefedettségű lett, valamint térkő gyártással is szélesítettük tevékenységi körünket. Alapanyag-ellátó rendszerünket is bővítettük, a felvásárlással tehát kavics üzletágunkat is erősítjük. Váci Cementgyárunkban pedig egy közel hétmilliárd forintos környezetvédelmi beruházásba kezdtünk. Ezáltal a jelenleg is alacsony porkibocsátási értékek tovább csökkennek, fosszilis anyagok helyett sokkal több alternatív tüzelőanyagot tudunk majd használni, és az üzembiztonság is növekedni fog. Mindez hozzájárul a fenntartható termeléshez.
– Tekintsünk kicsit távolabb. Mit várnak 2018-tól?
– A következő két évben arra számítunk, hogy a tervezett nagyprojektek – például az út- és autópálya-építések – elindulásával erősödni fog az építőipar teljesítménye. Ezt a képet kicsit árnyalja az unióból érkező források kifizetése körüli bizonytalanság, amely jelenleg is sok tervezett projekt elkészültének határidejét tolja későbbre. Amennyiben ténylegesen elindulnak a most még csak kezdeti szakaszban lévő projektek, akkor 2018 tekintetében legalább 10 százalékos növekedésre számítunk.
Pr7
