Magyarország célja, hogy a térség legfőbb kínai exportőre legyen

 

Magyarországnak reálisan kitűzhető célja, hogy Közép-Európában Kína legfőbb exportpartnere legyen, és a Közép-Európába irányuló kínai befektetések vonatkozásában is vezető helyen szerepeljen – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

Szijjártó Péter a kínai kormányfő, Li Ko-csiang megérkezése előtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján közölte: Magyarország az előbbiek tekintetében mindeddig sikeres tudott lenni, az első nyolc havi adatok szerint 26 százalékkal tudta növelni a kivitelt Kínába a tavalyi 25 százalékos növekedést követően. A kínai beruházások értéke ma Magyarországon már meghaladja a 4,1 milliárd dollárt – tette hozzá.

Szijjártó Péter tájékoztatott arról, hogy hétfőn kezdődik Budapesten Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) soron következő csúcstalálkozója.

A csúcstalálkozó európai felét adó 16 ország mindig is azt a gondolatot képviselte, hogy nyitottnak kell maradni annak érdekében, hogy a világban zajló folyamatokban megtalálja a maga számára az előnyöket – jelezte a miniszter. “Mi ebben a térségben soha nem fenyegetésként, hanem lehetőségként éltük meg azt, hogy az új világrendben Kína vezető szerepet játszik” – fogalmazott.

Szijártó Péter tájékoztatása szerint hétfőn délelőtt több mint 1000 üzletember részvételével üzleti fórumot rendeznek, amelyen 330 kínai, 340 a közép-európai térségbeli, illetve körülbelül 300 magyar vállalat képviselteti magát. A fórumot követően 23 vállalatközi megállapodás aláírása várható.

Hivatalos kétoldalú tárgyalások

Kedden délután hivatalos kétoldalú tárgyalásokat folytat a kínai és a magyar miniszterelnök. Ezt követően 11 “kifejezetten” magyar-kínai megállapodást írnak alá. Szijjártó Péter közölte: Orbán Viktor kormányfő a kínai miniszterelnökön kívül még hat miniszterelnökkel tárgyal majd a következő két nap során. A magyar kormányfővel együtt 16 miniszterelnök tartózkodik majd egyidejűleg Budapesten – jegyezte meg.

A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt arról, hogy indul a Kína által létrehozott közép-európai befektetési alap “második felvonása”. Ebben ezúttal is a magyar Eximbank vesz részt 70 millió dolláros hozzájárulással, amelyért cserébe legalább 140 millió dollár beruházásnak kell megtörténnie Magyarországon. Az alap egymilliárd dolláros összeget kezel majd – jegyezte meg.

Megállapodás a kínai és a magyar Eximbank között

A kínai és a magyar Eximbank között születik egy megállapodás arról, hogy a kínai Eximbank egy 500 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar Eximbanknak a hitelezési tevékenysége fejlesztése érdekében. Szintén a kínai Eximbank egy 217 millió eurós hitelkeretet hoz létre a BorsodChem számára további fejlesztésekhez. Emellett a kínai fejlesztési bank egy 20 millió eurós hitelkeretet biztosít a Komáromban elektromos buszokat gyártó  BYD-nek a vállalat további fejlesztéséhez.

A tervek szerint megállapodást írnak alá arról, hogy a magyar méz és kukorica exportja is megindulhat Kínába. Továbbá megállapodás születik Kína egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, a Fudan Egyetem és a Neumann János Egyetem között közös MBA program 2019-es indításáról – tájékoztatott a miniszter. Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy hétfőn írják ki a Budapestet a szerb fővárossal, Belgráddal összekötő vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárást.

Ismertette, hogy a hitel feltételeiről szóló tárgyalásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium lezárta, és ennek értelmében egy 20 éves futamidejű hitelt biztosít a kínai Eximbank Magyarország számára évi 2,5 százalékos hitelkamattal, amelyet a beruházás végrehajtására a beruházás értékének 85 százalékáig lehet felhasználni. Kifejtette, hogy a tendereztetés fél és egy év közötti időt vesz majd igénybe, a tervezés és engedélyes folyamata körülbelül két évet, így a kivitelezés várható kezdete 2020 végére tehető. A kiírást hétfőn a MÁV honlapján közzéteszik.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyarországi vonalszakasz felújításának értékét 550 milliárd forintra becsülik a szakemberek. Ezzel a beruházással a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal adja majd a legversenyképesebb alternatívát a kínai áruk számára a többi vasútvonalhoz képest – jegyezte meg. Kérdésekre válaszolva a miniszter kijelentette: a magyar építőipar előtt nagyon komoly üzleti távlatokat nyit a beruházás, Magyarországon keresztül vezet majd a leggyorsabb útvonal Dél-Európából Nyugat-Európába.