A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig – amelyet a szeptemberi ülésen csökkentettek 10 bázisponttal – mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott. Elemzők is arra számítottak, hogy a monetáris testület változatlanul hagyja az alapkamatszintet.
Nem változott a forint árfolyama
Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa keddi ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén.
Az eurót a kamatdöntést követően 312,90 forinton, nagyjából a bejelentést megelőző szinten jegyezték. Hasonlóképpen nem történt lényeges változás a dollár és a svájci frank jegyzésében sem: a dollár 267,00 forint, a svájci frank 268,80 forint volt a döntés után.
A kora délutáni kamatdöntésig azonban a forint reggel óta gyengült, az euró kora reggel 312,50 forinton, a dollár 266,21 forinton, a svájci frank 268,15 forinton állt.
Tartósan fennmaradnak a laza monetáris kondíciók
A laza monetáris kondíciók tartós fennmaradására számítanak az elemzők, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén a várakozásokkal összhangban nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem, bejelentett azonban két új nem-konvencionális eszközt, amelyek hatására csökkenhetnek a hosszabb hozamok.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: a jövő év második feléig nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására. Az elemző szerint akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2020 elejéig változatlan maradhat.
Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője belátható időn belül nem számít az alapkamat, egynapos betéti kamat módosítására, a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet. A bejelentett intézkedések támaszt nyújthatnak a hozamgörbe hosszú oldalának, de csak a következő napokban, hetekben derül ki, mekkora hozamcsökkenésre van még tér az előző hetek intenzív esése után – tette hozzá.
Varga Zoltán, az Equilor technikai elemzője úgy vélte, mindkét bejelentett eszköz segíti a fix kamatozású hitelek arányának növekedését, melyet a jegybank korábbi jelzései alapján a jelenlegi 35-40 százalékról 80 százalékra szeretne emelni. Az intézkedések hatására jelentős hozamcsökkenés indulhat a 3 és 5 éves állampapírpiaci hozamok esetében, de a 10 éves lejárat piacán is érzékelhető változás lehet.