A család a fenntartható fejlődés egyik záloga

 

A házasság fontosságára hívták fel a figyelmet a családpolitikai konferencia csütörtöki napját záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői, a családot a fenntartható fejlődés egyik zálogának nevezve.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint nem beszélünk eleget a társadalom, a közösségek és a család, mint az értékátadás egyik terepének fenntarthatóságáról.

Sok szó esik a környezeti, gazdasági fenntarthatóságról, azonban arról, hogy a család, mint intézmény hogyan tartható fenn, keveset – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a népességcsökkenés önmagában is okozhat fenntarthatósági problémákat.


Ebben a témában – mondta a KSH elnöke – a szisztematikus kutatás is hiányzik, hogy az emberek miért vagy miért nem vállalnak gyereket, és ebben az egyéné vagy az őket felnevelőké a felelősség.

Vukovich Gabriella beszélt arról is, hogy a világ minden részén a legmagasabb jövedelmű és a legszegényebb családoknál születik több gyermek, a középosztálynál viszont kevesebb. Magyarországon a lakhatás, a saját lakás megszerzése fontos probléma a középosztálybelieknek – mondta.

Maria Rita Testa, a Bécsi Demográfiai Intézet kutatója arról beszélt: nagyon összetett kérdés, hogy egy házaspár milyen életszakaszban és hány gyereket vállal. Ez függ a szülők iskolázottságától, a lakóhelytől, a munkakörülményektől, de függ a férfi-nő kapcsolattól is.

A szakember egy kutatásra utalva elmondta, általában azok szeretnének nagy családot, akiket érdekel a fenntartható fejlődés.

George Blair-West ausztrál pszichiáter, író arról beszélt, hogy az ezredfordulón születettek rendkívül szkeptikusak a házassággal kapcsolatban, hiszen látják, hányan válnak el az ismerőseik közül, a hagyományok nem érdeklik őket. Egy kutatási anyagra hivatkozva azt mondta, azok közül, akik későbbi életkorban kötnek házasságot, kevesebben válnak el azoknál, akik fiatalabb korban házasodnak.

Imants Paradnieks lett miniszterelnöki tanácsadó szerint az látszik, hogy az emberek több gyereket szeretnének, de nem tudják ezeket a terveket megvalósítani. A gyermekvállalásnak „nemzeti, szellemi és egyedi” dimenziói is vannak, és ezeket a politikusoknak érteniük kell – mondta.

A kérdés az – folytatta –, hogy a politika hogyan ösztönözheti az embereket a házasságkötésre. Ezeket az értékeket természetesen nem lehet kötelezővé tenni, de jó példákon keresztül „rá kell venni az embereket a házasságra” – emelte ki.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a konferencia első napját lezárva megköszönte a résztvevőknek, hogy megosztották családpolitikai tapasztalataikat.