Varga Judit: A V4 és Közép-Európa sikerét hozta az EU-csúcs

 

A visegrádi országok (V4) és Közép-Európa sikerét hozta a legutóbbi európai uniós csúcs – mondta Varga Judit leendő igazságügyi minisztert az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülésén, csütörtökön.

Varga Judit kinevezés előtti meghallgatásán kiemelte: az uniós intézmények új vezetőiről szóló csúcs bebizonyította, hogy megkerülhetetlenné vált Közép-Európa az európai döntéshozatalban, kiderült, már nem működik az, hogy a régi nagy tagállamok egymás között elosztják a pozíciókat.

Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás óta eltelt 15 évben sok minden változott, és ennek a folyamatnak volt a csúcspontja az uniós állam- és kormányfők találkozója. Új idők kezdődtek Európában, lehetőség nyílik bizonyos hibák kijavítására például a gazdaságpolitika, a migráció és a jogállamiság területén – vélekedett.

Varga Judit kinevezés előtti meghallgatásán. Mellette balról Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, jobbról Steiner Attila, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Kifejtette: az EU-nak olyan működő közösségnek kell lennie, amely tiszteletben tartja a nemzeteket, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre épül, ez a siker kulcsa. Az egymást kölcsönösen tisztelő nemzetek együttműködésére épülő politika képviseletével bízta meg a miniszterelnök – közölte.

A miniszterjelölt szerint logikus összekapcsolni az igazságügyi tárcát és az uniós ügyeket, hiszen szinte minden uniós jogalkotás érinti a nemzeti jogrendszereket. Mint mondta, eddig is az igazságügyi tárcával dolgozott együtt a legszorosabban uniós ügyekért felelős államtitkárként.

Varga Judit az uniós ügyekkel kapcsolatban hangsúlyozta:  az erős EU erős nemzetekre épülhet. A migráció megoldásában hosszú távú, minden ország érdekét figyelembe vevő megoldás kell, amely nem büntet tagállamokat azért, mert a válaszuk eltér az európai fősodortól – jelentette ki.

Úgy vélte, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a bővítéspolitikára: nem mélyebb, hanem nagyobb Európai Unióra van szükség. A következő, többéves uniós költségvetési keret elfogadásáról azt mondta: a minőség fontosabb, mint a gyorsaság. Kitért rá: a jogállamisági vitákat érdemes lenne lezárni, és ehhez nem kell új eszközöket kitalálni.

A miniszterjelölt az igazságügyi tárcát illetően közölte: célja a megkezdett munka folytatása. Fontosnak nevezte a bérrendezést, a törvények és rendeletek arányának megtartását, a túlszabályozás meggátlását. Az adminisztráció csökkentése a versenyképesség miatt is lényeges – tette hozzá. Elmondta: nagy kodifikálási folyamat zajlott le az elmúlt időben, és a jogalkalmazás első tapasztalatait most vonják le.

Varga Judit kiemelte: miniszterként is igyekszik mindenkit meghallgatni.

Hörcsik Richárd (Fidesz) kérdésére elmondta: a tagállamokkal szembeni kettős mérce leküzdése az egyik legfontosabb feladat, szembesíteni kell a kritikusokat azzal, hogy az általuk kifogásolt megoldások nem újak az unióban.

Bana Tibor (Jobbik) felvetésére a miniszterjelölt kifejtette: minden okunk megvan arra, hogy pozitív fejleményként értékeljük az Európai Bizottság elnökjelöltjének megválasztását, Ursula von der Leyen ugyanis alkalmas lehet arra, hogy megértse Közép-Európa problémáját.

Juhász Hajnalka (KDNP) az uniós költségvetésről kérdezett. Varga Judit közölte: az egyik legfontosabb cél a kohéziós pénzek csökkentésének megakadályozása.

Varga Judit miniszterjelölt bizottsági meghallgatása (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Szél Bernadett (független) érdeklődésére a miniszterjelölt kijelentette: Magyarország kifejezetten jól áll a klímacélok teljesítése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, az országnak nincs semmi szégyellnivalója. Ugyancsak Szél Bernadett felvetésére közölte: a csatlakozás az európai ügyészséghez nem kötelező, ha egy tagállam úgy dönt, hogy alkotmányos nehézségekbe ütközik a csatlakozás, megteheti, hogy eláll ettől. Nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem csatlakozik az intézményhez – emlékeztetett.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kérdésére felidézte: azért, hogy az alaptalan nemzetközi támadások miatt indult vitákat megnyugtatóan rendezhessék, elhalasztották a közigazgatási bíróságok bevezetését.

Az ülés végén az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal, 2 nem ellenében, az európai ügyek bizottsága pedig 6 igen szavazattal, 2 nem ellenében támogatta Varga Judit miniszteri kinevezését.