Régóta várt állásfoglalást fogadott el a Kúria konzultációs testülete azokban a peres ügyekben, amelyeknél az árfolyamkockázatról nem vagy nem érthetően kaptak tájékoztatást az adósok. A június 19-i ülésen elfogadott újabb állásfoglalás a bíróságokra nem kötelező – tájékoztatta a hirado.hu-t a Kúria.
A Kúria konzultációs testületének állásfoglalás a devizahiteles érvénytelenségi perek azon szűk körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást.
Az állásfoglalás szerint ilyen esetben a bíróság az érvénytelenség egyetlen jogkövetkezményét alkalmazhatja csak: érvényessé kell nyilvánítania a szerződést, kiküszöbölve ezzel az érvénytelenségi ok miatt bekövetkezett érdeksérelmet. Az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazása kizárt.
Két megoldást javasol a testület
Az állásfoglalás szerint érvényessé kell nyilvánítani a vitatott szerződéseket úgy, hogy két megoldást ajánl a testület a bíróságoknak a felek közötti elszámolásra:
Az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, ami által a szerződés már nem minősül devizaalapúnak, és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is.
A kölcsön összegét forintban kell meghatározni, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskor érvényes értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.
A számítás eredményeként a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a szerződés érvényessége esetén.
Az érvényessé nyilvánítás másik alkalmazható módja az, hogy a szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítja úgy, hogy a deviza–forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával.
Ez a megoldás abból indul ki, hogy az a szerződési kikötés tisztességtelen, amely jelentős egyenlőtlenséget idézett elő a fogyasztó kárára. Annak meghatározásánál, hogy mi legyen az a maximált árfolyam, amely mértékig a fogyasztónak még viselnie kell az árfolyamkockázatot, bírói mérlegelés körébe tartozik, amelynek során több szempontra is figyelemmel kell lenni.
A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a meghatározott kamatszabályok az irányadók. A fogyasztó tartozását vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.
A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehetők a 2011. évi LXXV. törvényben meghatározott árfolyamok. Figyelembe vehető továbbá a 2014/17. EU-irányelv 23. cikkében meghatározott 20 százalékos mértékű árfolyamkockázat, amit az uniós jogalkotó szerint a fogyasztó tájékoztatás hiányában is viselni köteles.
A Kúria honlapján elolvasható az állásfoglalás.
