Több mint százezer hívő előtt mutatott be szentmisét Ferenc pápa szombaton Csíksomlyón. Magyarországról is több ezren zarándokoltak el a kegyhelyre, hogy láthassák a katolikus egyházfőt. A szertartáson Ferenc pápa arról beszélt, hogy a csíksomlyói hagyomány az egység és a testvériség jele, amely tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat.
A szentatya egyik legfőbb üzenete a Románián belül élő kisebbségek és a többség közötti békés együttélés hangsúlyozása volt – mondta el Tusor Péter egyháztörténész az M1 esti műsorában. Az egyházfő a hitben való megerősödést jelképezi minden egyes országban, ahová ellátogat, így Erdélyben is. Hozzátette, a pápa a hit legfelsőbb őrének számít.
Arról is beszélt, hogy a pápai látogatás a magyarok számára is nagyon különleges alkalom. Nemcsak azért, mert most járt először Erdélyben a katolikus egyházfő, hanem azért is, mert a pápa a Kárpát-medence felé is közvetíti hitét és a római hagyományokat.
Mit szimbolizál az arany rózsa?
Megemlítette, nemcsak Ferenc pápa részesült ajándékban (csíksomlyói zarándoklatot ábrázoló festmény), hanem ő is hozott, egy arany rózsát helyezett el a kegyszobor lábánál. Tusor Péter szerint
az arany rózsa, mint szimbólum egészen Szent István koráig vezethető vissza.
Már abban az időben is használták ezt a jelképet a római pápák. Minden tavasszal, nagyböjt negyedik vasárnapján szenteltek arany rózsát az egyházfők, amelyet aztán az uralkodóknak adtak át ajándékként. Ez volt a feltámadt Krisztus tavaszi illatának a hordozója – fogalmazott Tusor Péter, hozzátéve, nagyon sok király és királynő kapott ilyen rózsát, például VIII. Henrik is.
A 18. században az arany rózsát már csak női uralkodók kapták. E hagyomány bevezetése leginkább XVI. Benedek pápa nevéhez köthető. Ő volt az is, aki később Mária szentélyeknek és kisebb olasz szentélyeknek adományozott arany rózsát. Ezt a hagyományt vette át később Ferenc pápa azzal a kiegészítéssel, hogy
a legnagyobb kegyhelyekre helyeznek arany rózsát,
és nemcsak Európában, de Európán kívül is. Hangsúlyozta, azzal, hogy Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a csíksomlyói nemzeti kegyhelyen, a hely felemelkedett a világ Mária kegyhelyeinek nagytérképére.
A pápaság és Erdély közvetlen kapcsolata
Az egyháztörténész arról is beszélt, hogy az erdélyi egyházmegye alapítása fontos történelmi esemény volt, a magyar királyság egyik kiemelt egyházmegyéjének számított. A gyulafehérvári érseki székesegyház méreteiben és stílusában ma is őrzi az elpusztult koronázó templom struktúráját.
A pápaság és Erdély közvetlen kapcsolatai ugyanakkor a 16. század végén, 1580-ban mélyültek el – jelentette ki. XIII. Gergely pápa és Báthory István erdélyi fejedelem pápai kollégiumot alapított, hogy erősítse a katolicizmust. Hangsúlyozta, ez nagy jelentőséggel bírt abban az időben, később Pázmány Péter is a kollégiumban katolizált.
Erdélyen keresztül a magyarságot is felemelte Ferenc pápa
A szakértő emlékeztetett, 2016-ban Magyarország a Szent Márton-év kapcsán szerette volna meghívni a pápát. Tusor Péter szerint, mivel végül a pápa nem látogatott el hazánkba,
most Erdélyen keresztül emelte fel a magyarságot,
és így erősítette meg a közösséget hitében.
A zarándoklat tekintetünket Máriára irányítja – ezt mondta prédikációjában Ferenc pápa Csíksomlyón. A zord időjárás ellenére több mint százezer hívő várta Ferenc pápát a hegynyeregben. A katolikus egyházfő a pápamobilból köszöntötte a hívőket. Majd megkezdődött a szentmise. A többségében ortodox vallású Romániában éppen húsz évvel ezelőtt járt először a katolikus egyház vezetője, méghozzá II. János Pál pápa. Ferenc pápa viszont az első, aki Erdélybe is ellátogatott
