Támogatja a Miniszterelnökség a székelyek demonstrációját

 

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatja a Székely Nemzeti Tanács által a Székely Szabadság Napja alkalmából szervezett felvonulást, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Székelyföld autonómiájának fontosságára – olvasható a Miniszterelnökség közleményében.

A Magyar Kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka. Egy közösség csak akkor tud megmaradni, ha sorsát maga alakítja, ha a közösség jövője szempontjából legfontosabb kérdésekről maga dönt.

A székelység autonómiaigénye megalapozott és jogszerű, hiszen semmivel sem kíván többet, mint Európa számos más nemzeti kisebbsége: szabadon használni nyelvét és nemzeti jelképeit egy olyan autonómiaformában, amely nem sérti a többségi nemzetet, és amelyre Európában számos jól működő példa van.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közleményben úgy fogalmazott: Székelyföld autonómiájának kérdése minden magyar ember ügye, fontos, hogy emellett minden lehetséges alkalommal szót emeljünk. Március 10-én, a székely vértanúk marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján különösen fontos, hogy minél nagyobb számban hallassuk a hangunkat és közösen álljunk ki a székelység autonómiaigénye mellett – hangsúlyozta az államtitkár.

Németh Zsolt: Erőteljes magyar képviseletre van szükség az EP-ben 

Erőteljes magyar képviseletre van szükség az Európai Parlamentben (EP), hogy Székelyföld autonómiája valósággá váljon az Európai Unióban (EU) és Európa valóban a régiók Európája legyen – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke vasárnap a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen.

Németh Zsolt az Európai Bíróság csütörtöki döntéséről beszélt, amely szerint az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által benyújtott, a nemzeti régiókról szóló kezdeményezéssel, amely arra irányul, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti kisebbségi régiókat.

A kormánypárti politikus a döntést történelmi győzelemnek nevezte, hozzátéve, hogy az eredményes európai jogalkotás érdekében pedig erőteljes magyar képviseletre van szükség az EP-ben. Ezért május 26-án, az európai parlamenti választásokon mindenkinek részt kell vennie határokon túl is – fűzte hozzá.

A külügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy európai uniós forrásokból, uniós eszközökkel folytatódik az a diszkrimináció, amelyet immár száz éve kell elviselniük a határon túli magyar közösségeknek az utódállamokban. Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni, és erre kell összpontosítani az energiákat a következő időszakban – jelentette ki.

Incze Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke (b) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a székely szabadság napja alkalmából tartott rendezvényen a budapesti Hősök terén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja kiemelte, hogy a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés a jövőről szól, arról, hogy Európa hagyományos nemzeti közösségei rendelkeznek-e majd a megmaradásukhoz szükséges erőforrásokkal.

Az Európai Bíróság által hozott ítéletről szólva azt mondta, hatalmas erőket szabadított fel a döntést, ugyanis egyetlen nap alatt melléjük állt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, az Európai Szabad Szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója, ami azt jelenti, hogy támogatja őket a Kárpát-medence teljes magyarsága és Európa valamennyi őshonos nemzeti közössége.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyra Néppárt elnöke szerint érthetetlen, hogy a román kormány miért utasítja el a párbeszédet az autonómiáról, miközben az EU soros elnökeként Európa sokféleségét, soknyelvűségét óvja.

A határon túli magyarok a románok partnerei akarnak lenni, nem ellenségei, békében, biztonságban és tiszteletben szeretnének élni – emelte ki.

Incze Árpád, a rendezvényt szervező Székelyföldért Társaság elnöke azt hangoztatta, hogy a székelyek azt szeretnék elérni, amit 100 éve a gyulafehérvári nemzetgyűlésen megígértek a románok, ez pedig a területi autonómia, amiből nem engednek.