Tarlós: Egyensúlyban van a főváros idei költségvetése

 

Egyensúlyban van a főváros idei költségvetése, amelyet szerdán fogadott el a Fővárosi Közgyűlés – jelentette ki Tarlós István főpolgármester.

Tarlós István elmondta, a költségvetési rendelet a bevételi és kiadási főösszeget 386 milliárd forintban határozza meg. A kiadási oldalon 244 milliárd forint a működési kiadás, az úgynevezett felhalmozási kiadás pedig, amely a fejlesztési forrásokat takarja, 137 milliárd forint. A hiányzó 6-7 milliárd forint tőketörlesztés, amelynek visszafizetését a 3-as metró szerelvényeinek felújítása miatt kell elkezdeni.

Budapest, 2019. február 20. Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2019. február 20-án. MTI/Mohai Balázs

Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2019. február 20-án
(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Mint kifejtette, a főváros idei direkt bevétele 266 milliárd forint. Ebből úgy tűnik, mintha nagy hiány lenne a költségvetésben, ám ehhez hozzá kell adni az önkormányzat birtokában lévő értékpapírokat és a pénzmaradványt. Így 66 milliárd forint látszólagos hiány marad fenn – magyarázta. Ezt az összeget nem egy hirtelen jött hitelfelvétellel finanszírozzák, hanem egy évek óta rendelkezésre álló, az Európai Beruházási Bank hitelkeretéből bármikor lehívható forrásból, amelyet kizárólag fejlesztésre lehet fordítani. Egyebek mellett ebből finanszírozzák a Lánchíd és egyes utak felújítását, valamint fontos árvízvédelmi építkezéseket – fűzte hozzá Tarlós István.

Rámutatott arra is, hogy a költségvetésben olyan forrásokkal még nem is számoltak, amelyeket sikerült megszerezni az Orbán Viktor miniszterelnökkel ősszel történt egyezkedés során. Példaként említette, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból a főváros 27 milliárd forint kap, annak nagy részét vízcső-felújításra fordítják, illetve, például a XIII. kerületben, a Béke téren egy „kiváltó” szennyvízcsatorna építésére. Továbbá még nem szerepel az idei büdzsében egy 10 milliárd forintos forrás, amelyet útfelújításokra biztosít a kormány. „A költségvetés, nem azt mondom, hogy olyan, mint Svédországban, de köszöni, jól van” – fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester kitért arra is, hogy 2012 táján, amikor az egészségügyet, majd az oktatást az egész országban állami gondozás alá vették, értelemszerűen visszaesett a főváros költségvetése, 500 milliárd forintról kevéssel 300 milliárd fölé. Azóta – azzal együtt, hogy az említett két fontos ágazat nincs már a fővárosi önkormányzatnál – folyamatosan emelkedik a főváros költségvetése, amely most már közelít újra a 400 milliárd forint felé – mutatott rá.

Tarlós István szólt arról, hogy a közgyűlésben a költségvetés vitájakor az ellenzék oldaláról egyfolytában folyt az „orbánozás és a tarlósozás”, de nem voltak képesek egyetlen egy módosító javaslatot sem benyújtani arról: mit képzelnek el, mit szeretnének mi helyett. Egy olyan módosító javaslat érkezett csupán, amely 270 millió forint átcsoportosítását célozta egy tanulmány elkészítéséhez – jegyezte meg.

Tarlós István annak kapcsán, hogy szerinte az ellenzék választási évben a költségvetésnél ennyire ötletszegény, egy focihasonlattal élt: „Horn Gyulához, vagy akár Lendvai Ildikóhoz képest az NB I-ből a megyei első osztályba zuhant vissza az ellenzék”.

A főpolgármester kérdésre válaszolva elmondta, ahhoz, hogy a főváros pénzügyi mozgástere lényegesen nagyobb legyen, egy út van, mégpedig, ha a személyi jövedelemadó nagyobb hányadát kapná vissza Budapest. Ebben voltak és vannak vitáim, de képzeljék el, mennyit kapna vissza, ha nem szövetséges főpolgármester lenne – fogalmazott.

Közölte, azt is, hogy a költségvetésben a béremelésekre egy jelentős keretet különítettek el, ennek számottevő részét a BKV dolgozóinak béremelésére kell fordítani.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében felálló Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumról szólva elmondta: valamit tenni kell, mert a múlt évben a dizájner drogok nagyon elterjedtek a fiatalok körében. Az úgynevezett használószoba, vagy tűcsereprogram alapjában a jelenség megszüntetéséért semmit nem tesz – jelentette ki.

Tarlós István közölte, nem azt mondják, hogy ezeket meg kell szüntetni, de ez csak tüneti kezelés. Ahhoz hasonlította, mintha az iskolákban nem tiltanák az alkoholfogyasztást, hanem gondoskodnának róla, hogy mindig legyen tiszta pohár a fertőzések elkerülése érdekében.

A droghasználat és -terjesztés visszaszorítása érdekében sokkal határozottabb lépésekről kell gondoskodni a hatóság bevonásával, ezért is hozzák létre az egyeztető fórumot, amelynek az elnöke a főpolgármester, társelnöke pedig a budapesti rendőrfőkapitány – hangsúlyozta. Tarlós István közölte azt is, hogy elképzelése szerint a testületben helyet kap ellenzéki képviselő is.

A főpolgármester a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a költségvetés kapcsán elmondta, hogy a 3-as metró felújítására 80 milliárdot kaptak a kormánytól. Rámutatott arra is, hogy az állatkert fejlesztése nem uniós pénzből történik, miként azt a zuglói polgármester állította a közgyűlés szerdai ülésén.

A repülőtéri zajterhelés ügyéről szólva Tarlós István azt közölte: „van egy nagyon erősen kirajzolódó” javaslat fővárosi szinten, és csütörtökön erről a közfejlesztési tanácsban is tárgyalnak majd. A vonatkozó jogszabályokat módosítani kell, és azt javasolják, hogy a személyszállító gépek számára legyen éjszakai repülészárlat, azaz éjszaka személyszállító gépek egyáltalán ne közlekedhessenek. Megjegyezte azt is, hogy a zajmérésekkel is probléma van, ezeket át kellene venni a Budapest Airporttól a közlekedési hatóságnak.

Tarlós István kiemelte: az igazi megoldás az lenne, ha a teherszállító és a „fapados” személyszállító gépek számára egy kisebb, távolabbi repülőteret létesítenének, és csak az „igazi” személyforgalmat bonyolítanák a Liszt Ferenc repülőtéren. Az éjszakai zárlatot mindenképpen el akarjuk érni rövid távon – közölte a főpolgármester, aki folyamatosan egyeztet az illetékes szakminiszterrel.