37 milliárddal nő az Egészségbiztosítási Alap büdzséje

 

A kormány 37 milliárd forinttal emeli az Egészségbiztosítási Alap kasszáját - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára egy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által rendezett csütörtöki konferencián.

Az ÁSZ tájékoztatása szerint Horváth Ildikó a Fókuszban az egészségügyi szakrendelők című tanácskozáson elmondta: az emberi erőforrások minisztere előre megtervezett ütemterv szerint végzi az egészségügyi intézményeknél a szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek ellenőrzését. Nem megengedhető ugyanis, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: tapasztalataik szerint az általános hiba a kórházon belüli információáramlás, illetve a kórházon kívüli kapcsolattartás szabályozott rendszerének hiánya.

Jellemző, hogy a kötelezettségvállalásra, az utalványozásra, teljesítésigazolásra, pénzügyi ellenjegyzésre jogosultak körét írásban nem jelölik ki, hiányosak a munkaköri leírások, a leltározási ütemtervek – mondta Horváth Ildikó.

Az államtitkár szorgalmazta, hogy a jövőben gyakrabban ellenőrizzék az egészségügyi intézmények gazdálkodását és ezek alapján a rendszerszintű beavatkozás mellett lokálisan is kezeljék a problémákat. Fontosnak ítélte továbbá a bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések eredményének rendszeres értékelését a kórházak likviditási helyzetének javítása érdekében – közölte az ÁSZ.

A közlemény szerint Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a konferencián arról beszélt, a számvevőszék 2016 és 2018 között összesen 31 járóbeteg-szakellátást is végző egészségügyi szolgáltató gazdasági ellenőrzését végezte el, a társaságok többségénél pedig nem érvényesült az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodás.

A szakrendelők döntő többségében szabálytalan volt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer, alapvető szabálytalanságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban, valamint a közérdekű adatokat sem tették közzé – fejtette ki.

Kiemelte, Magyarországon mindenekelőtt szabályosan és átláthatóan gazdálkodó egészségügyi szervezetekre van szükség. Szerinte ennek biztosítása az egyes egészségügyi gazdálkodó szervezetek vezetőinek a feladata és felelőssége.

A törvények és gazdálkodási szabályok betartása elengedhetetlen feltétele az eredményes vezetői munkának – tette hozzá. Warvasovszky Tihamér kitért arra is, az idén induló etikus vezetőképző programba 25 egészségügyi járóbeteg-szakellátó gazdálkodó szervezet elsőszámú vezetője kapcsolódhat be.

Hangsúlyozta, az Állami Számvevőszék a köztulajdonban működő egészségügyi gazdálkodó társaságok ellenőrzésével hozzájárul a közpénzek szabályos felhasználásához, a kontrollok erősítéséhez és a gazdálkodási gyakorlat javításához – olvasható a közleményben.