A Muravidéken is tevékenykedik egy Petőfi-ösztöndíjas, aki az egyik legkisebb határon túli magyar közösség tagjait segíti magyarságuk megőrzésében. A Petőfi Sándor-programot a Nemzetpolitikai Államtitkárság hirdette meg.
Böröndi Róbert a lendvai két tannyelvű általános iskolában hetente tanítja a magyar néptáncot a gyerekeknek. A Petőfi-program ösztöndíjasa elmondta, heti három alkalommal tart próbát, illetve Pártosfalván a kétnyelvű általános iskolában tart szakkör keretében néptáncfoglalkozást.
Böröndi Róbert a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által létrehozott Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasként még ősszel érkezett ide, Lendvára, a Muravidéki magyarok szellemi központjába.
Azért döntött a program mellett, mert a helyi táncosokat megismerte, sokat járt ide, és úgy gondolta, hogy a helyi néptánckultúrába szeretne besegíteni, hogy ez tovább éljen, és fennmaradjon.
„Én, mint táncos és táncoktatónak készülő szeretnék segíteni abban, hogy az itteni helyi tánckultúra felgyűjtve legyen, tovább legyen örökítve, maguk a gyerekek, illetve a felnőttek, akik járnak hozzánk, mozogjanak, megismerjék a saját kultúrájukat, az egész magyar kultúrát” – fogalmazott Böröndi Róbert.
Illusztráció (MTI-fotó: Czika László)
A néptánc oktatása mellett Böröndi Róbert az óvodafejlesztési program keretében a Muravidék magyarlakta településein az óvodásoknak tart népi gyermekjáték foglalkozásokat, és próbavezető a Muravidék Néptáncegyüttesnél. Ezenkívül táncházakat szervez.
Lendván kipróbálhatta magát a földrajzi és honismereti vetélkedőnél a feladatok előkészítésében és zsűritagként is, hetente egyszer pedig a helyi néptáncos kollégáival a Muravidék magyarlakta falvaiban térképezi fel a régi idők néptáncait és a hagyományait.
Az idősebbek körében gyűjtést is végez, megkérdezi őket, régen hogy és miként táncoltak, mulattak, milyen szokásaik voltak a hétköznapokon és az ünnepek alatt. Ezeket feljegyzik, hogy majd később, a felnövekvő generáció számára tovább adni.
Mint mondta: a Petőfi Sándor-programnak a célja és a lényege, hogy a szórványközösségben élő magyarokat összefogja, egy közösséget építsen, és ezt a magyarságtudatot erősítse bennük.
A Muravidéken egyébként mintegy ötezren vallják magukat magyar nemzetiségűnek, de a becslések szerint tízezren beszélik a magyar nyelvet. A 27 magyar település mindegyikében Pincétől Hódosig, Lendvával az élen végvárként őrzik magyarságukat, dacolni próbálnak az asszimilációval. Ebben Böröndi Róbert május végéig lesz a segítségükre.