Áder János: Ne tévesszünk mértéket, amikor klímakatasztrófáról beszélünk

 

Helyes, hogy Magyarország felelősségét és tennivalóit is vizsgáljuk, amikor a fenyegető klímakatasztrófáról és a megteendő intézkedésekről beszélünk, de ne tévesszünk mértéket – mondta Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Magyarország ugyanis – folytatta – a világ szén-dioxid-kibocsátásának 137 ezred részét teszi ki, az Európai Unió kibocsátásának pedig csak egy százalékát, míg az egész EU a világ kibocsátásának nem egészen 10 százalékát adja.

Debrecen, 2019. szeptember 7. Áder János köztársasági elnök előadást tart az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen a Nyíregyházi Egyetemen 2019. szeptember 7-én. MTI/Czeglédi Zsolt Áder János köztársasági elnök (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Cikkünk frissült.


Az államfőt a jövő héten kezdődő New York-i ENSZ-klímacsúcs kapcsán kérdezték, amelyen Magyarországot képviseli. Ezzel kapcsolatban elmondta: a találkozó politikai vita lesz, ami a szándékok kinyilvánításáról, a tettrekészségről szól majd, megállapodás aláírásáról azonban most nincs szó.

A szén-dioxid-kibocsátás nagyságrendjének érzékeltetésére azt a példát hozta, hogy az Európai Unió 28 országának összes éves kibocsátása 2017-ben annyi volt, amennyit

Kína valamivel több, mint egy nap alatt a légkörbe bocsátott.

„Tehát amikor arról beszélünk, hogy Magyarországnak különböző intézkedéseket kell tennie a klímavédelem érdekében, akkor helyesen tesszük, hogy erről beszélünk, de jó, hogy ha látjuk, hogy nem vagyunk egy súlycsoportban a nagy szennyezőkkel, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával. A mi felelősségünk azért sokkal kisebb” – fogalmazott.

Áder János az Európai Unió előtt álló kihívásokról szólva kifejtette: az egyik nagy vita arról szól, vajon 2050-re elérhető-e, hogy az unió, ezen belül Magyarország klímasemleges legyen, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás és a szén-dioxid megkötésének aránya egyensúlyban álljon.

Magyarországon az egy főre eső kibocsátás bőven az EU-átlag alatt van,

a német kétszerese, az amerikai pedig három és félszerese a magyarnak – mutatott rá Áder János, aki szerint ez is jól jelzi a felelősség mértékét.

Hangsúlyozta: más uniós országokkal összevetve Magyarország 1990-hez képest pontosan annyival csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását mint Dánia, miközben Ausztria, Spanyolország és Írország növelte a kibocsátását.

Az államfő kiemelte:

2030-ra a magyarországi áramtermelés több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet,

amennyiben megépül Paks II, megtízszereződik a naperőmű-kapacitás, illetve megszűnik a szénalapú energiatermelés. Nem sok ilyen ország lesz 2030-ra a világon – jegyezte meg Áder János.


Interjú Áder Jánossal

A címlapfotó illusztráció.