Az OECD elismeri a magyar kormány céljait és eredményeit az oktatás területén

 

Az OECD elismeri a magyar kormány céljait és eredményeit az oktatás területén – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Cikkünk frissült.

Schanda Tamás az OECD Education at a Glance című, kedden közzétett kiadványának magyar vonatkozásait ismertetve kiemelte: a magyar felsőoktatás „nemzetköziesítése” jó úton halad.

Kifejtette: a külföldi hallgatók aránya 2010 és 2017 között a magyar felsőoktatási intézményekben megduplázódott, 5-ről 10 százalékra nőtt, ez az egyik legnagyobb bővülés az OECD országai között. A mesterképzésbe beiratkozott külföldi hallgatók aránya pedig mostanra meghaladja a 27 százalékot.

Az elmúlt évtized kedvező tendenciái figyelhetők meg abban is, hogy 2008 és 2018 között jelentősen emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: a 25-34 éves korosztályban a nők körében 28-ról 37 százalékra, a férfiaknál 20-ról 25 százalékra.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy tovább emelkedett a felsőoktatásba bekerült fiatalok száma, idén 89.500 elsőéves hallgatót vettek fel, amit 4500-al több, mint az előző évben és 2014 óta a legmagasabb adat.

A parlamenti államtitkár rámutatott: a kormány célja, hogy a magyar fiatalok jobb és versenyképesebb egyetemeken tanulhassanak és értékes diplomát szerezzenek, megállják a helyüket az életben és a munkaerő-piacon egyaránt.

Az elért gazdasági eredmények lehetővé tették a felsőoktatási rendszer megerősítését. A magyar GDP-adat európai szinten is kiemelkedően magas növekedést jelez: a második negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés közel négyszerese.

A 2010-ben megörökölt alacsony hatékonyságú munkaerő-piaci igényektől eltávolodott felsőoktatási rendszert át kellett alakítani, ami meg is történt – hangsúlyozta Schanda Tamás, aláhúzva, hogy sikerült stabilizálni az intézmények gazdálkodását is.

Az oktatás és kutatás minőségének további javítása, a tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének további erősítése most az egyik legfontosabb feladatuk – rögzítette. Az OECD jelentése támogatóan nyilatkozott a magyar kormány szakképzést érintő terveiről is – tette hozzá.

A jelentés megállapítja, hogy alacsony a szakképzéssel rendelkezők aránya a középfokú végzettségűek körében, kevesebb mint 25 százalék, szemben az OECD 40 százalékával. Az, hogy csupán minden negyedik embernek van ilyen végzettsége a kormány szerint is fejlesztendő, ez egy nagyon fontos versenyképességi szempont – rögzítette a parlamenti államtitkár.

Schanda Tamás kiemelte: az idei felvételi adatokból már az látszott, egyre népszerűbb a szakképzés, egyre többen jelentkeznek erre a képzési formára. Kitért arra is: a magyar diákok nagyon jó eredményeket érnek el a nemzetközi versenyeken.

Jelezte: a szakképzést tovább kívánják fejleszteni ezt a célt szolgálja a Szakképzés 4.0 stratégia, amelyet a piaci szereplőkkel közösen alakítottak ki, és amelynek része a vonzó karrier lehetőség megteremtése, a naprakész tudású oktatók biztosítása, és a vonzó tanulási környezet kialakítása.

A jól végzett szakmunka stabil és kiszámítható megélhetést biztosít, valamint hozzájárul Magyarország gazdaságának további erősödéséhez.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár közölte: a jelentés elismeri, hogy az óvodáztatás nagyon komoly fejlődésen ment keresztül Magyarországon. Ez is volt a kormány célja, amikor 2015-ben 3 éves kortól kötelezővé tették az óvodáztatást – mutatott rá. Úgy fogalmazott, hogy mára az óvodáztatás lényegében teljes körűnek mondható.

Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy a jelentés megmutatta: Magyarországon egy nevelőre 12 gyermek jut, míg az EU-átlaga 15, az OECD-átlaga pedig 16.

Az alap- és középfokú oktatásban a kutatás szerint a magyarországi tanár-diák arány kedvezőbb az OECD-átlagánál, utóbbi 15, míg Magyarországon 11 diák jut egy pedagógusra.

A felmérés vizsgálta a nők arányát is – tette hozzá. Kiemelte: Magyarországon a pedagógus pálya hagyományosan női foglalkozásnak számít, a nők aránya ennek megfelelően összesen 82 százalékos.

A pedagógus óraterhelés szintén alacsonyabb, mint az OECD-átlag, nálunk 648 óra egy pedagógus átlagos óraterhelése, míg az OECD-adat 783. Kiemelte: ennek alapvetően a hosszabb magyarországi nyári szünet az oka.

A köznevelési államtitkár elmondta: a felmérést az OECD minden évben közzéteszi, s abban alapvetően 2016-17-es adatok szerepelnek.