Magyarország biztonsági helyzete stabil a honvédelmi miniszter szerint

 

Benkő Tibor honvédelmi miniszter (Fotó: MTI/ Kovács Tamás)

Cikkünk frissült.

Benkő Tibor ugyanakkor hozzátette: az elmúlt időszakban globális és regionális szinten is negatív hatások mentek végbe, a biztonsági környezet jelentős mértékben romlott, a fenyegetettség mértéke nőtt.

„Ezért ébernek kell lenni” – fogalmazott a miniszter.

A miniszter szokásos éves beszámolójában kiemelte, hogy a Magyar Honvédség megújul. Ez kiterjed a vezetési elemekre, a haditechnikai eszközökre, s a katonák felkészültségére is.

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében mintegy 40 területen kezdtek fejlesztésbe, ami magába foglalja a haditechnikai fejlesztéseket, az életpályát, a hazafias nevelést, az önkéntes tartalékos rendszert, valamint a honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítését is.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország 2014-ben, a walesi NATO-csúcson vállalta, hogy a védelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. „Azt is vállaltuk”, hogy a védelemi kiadások 20 százalékát fejlesztésre fordítja az ország – közölte Benkő Tibor, hozzáfűzve, Magyarország ezt az arányt már 2018-ban elérte.

Arra törekszenek, hogy a fejlesztések minél nagyobb arányban hazai erőből történjenek. Ennek keretében újjáélesztik a magyarországi hadiipart, amelynek első részeként megindult a fegyverek összeszerelése, s a tervek szerint az év második felében megindul a hazai fegyvergyártás is.

Mindemellett a hazai védelmi ipar megújítása a buszgyártásra, továbbá a könnyűiparra is kiterjed, a katonák gyakorlóruházatát is Magyarországon gyártják – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a beszerzések mintegy 80 százalékát eddig is európai szövetségesektől szerezték be, ami azt bizonyítja, hogy Magyarország fontosnak tartja az európai képességfejlesztést. Magyarország a 2014-ben megjelent PESCO projektek közül – melyek keretében a szövetséges tagállamokkal közösen folytatják a fejlesztéseket, kutatásokat – 15-ben érintett.

Benkő Tibor beszámolt arról: a missziós „ambíciószintet” 1000-ről 1200-ra növelték, jelenleg 14 helyszínen vesznek részt a katonák missziós feladatokban. Azt az elvet vallják ugyanis, hogy a gondokat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, ezért küldenek katonákat békefenntartói feladatokba – jelentette ki a miniszter.

A Nyugat-Balkán instabilitása mellett több kiszámíthatatlan dolog történt, mint például Krím félsziget annektálása, az Iszlám Állam terrorszervezet tevékenysége, az illegális migráció vagy az iráni helyzet.

Új katonai fenyegetések is megjelentek, mint például a hibrid hadviselési formák: az orosz-ukrán konfliktus vagy a balti államokat ért kibertámadások. Mindezek azt jelzik, hogy a hagyományos katonai eszközökkel történő békefenntartás mellett sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a kibertérben zajló műveletekre.

A miniszter jelezte azt is, hogy Magyarország a NATO által megjelölt keleti és déli fenyegetettség középpontjában áll. Ezért úgy döntöttek, hogy a régiónak Magyarországon szüksége van egy többnemzeti hadosztályparancsnokság létrehozására Szlovákia, Szlovénia és Horvátország megszólításával; létrehoznak egy regionális szintű különleges műveleti komponens parancsnokságot, amihez mostanáig öt ország csatlakozott.

Magyarországnak szüksége van erős, ütőképes, korszerű, 21. századi technikai eszközökkel felszerelt, a régióban meghatározott képességet jelentő haderőre, amely garantálni tudja Magyarország, a magyar emberek biztonságát – jelentette ki a miniszter.

A bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám a Gripen lecserélését érintő hírekről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, a Gripenek lízingelésére 2026-ig van érvényes szerződés, így 2022 előtt ezzel a kérdéssel nem kell komolyabban foglalkozni.

Sem F22-esről, sem F35-ösről nem tud beszámolni, mivel nincsenek ilyen tárgyalások – közölte a miniszter, aki a légierőt érintő fejlesztések kapcsán felidézte, hogy a közelmúltban kiképző, valamint csapatszállító repülőgépeket is beszereztek; beszámolt továbbá a harckocsibeszerzésekről, továbbá az egyéb haditechnikai fejlesztésekről.

A bizottság fideszes alelnöke, Halász János gratulált a miniszternek ahhoz, hogy az elmúlt egy évben számos eredményt értek el. Továbbá egyebek mellett az önkéntes tartalékos rendszerről is kérdezte. Utóbbira válaszul a miniszter elmondta, hogy az önkéntes tartalékos katonák száma már elérte a 8500-at.

Az LMP-s Ungár Péter egyebek mellett a kibertámadások elleni védekezésről kérdezte a minisztert. Benkő Tibor elmondta, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bázisán létrehoztak egy kiber műveleti központot, s a közelmúltban Szentendrén megkezdte működését a honvédség kiberakadémiája is.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Nemzeti Biztonsági Stratégia tárcák közötti egyeztetése már megtörtént, az rövidesen a kormány elé kerül.