Kövér László: Védekezni kell a mai európai liberális elit kommunizmus iránti nosztalgiájával szemben

 

Védekezni kell a mai európai liberális elit kommunizmus iránti nosztalgiájával szemben, amelynek nevében, tömegmanipulációs módszerekkel élve közösségeinket bomlasztják – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai országok parlamenti elnökeinek találkozóján.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/ Kovács Tamás)

A 15 térségbeli ország parlamenti csúcstalálkozóját negyedik alkalommal hívták össze a lengyel fővárosban. Idén az 1989. június 4-i első, részben szabad lengyelországi parlamenti választások és a demokratikus rendszerváltás kezdetének 30. évfordulója adott alkalmat a találkozó megrendezéséhez.

A konferencián ezért részt vesznek az egykori antikommunista ellenzék képviselői is. Magyarországot Pákh Tibor, Szalai Attila, Wittner Mária, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke képviseli.

Kövér László felszólalásában leszögezte: Magyarországon „politikai értelemben a kommunizmus korszakát 1990-ben, míg a posztkommunizmus korszakát 2010-ben, békés és demokratikus módon” zárták le, a 2011-es alaptörvény pedig szilárd közjogi alapot teremtett arra, hogy a kommunista rendszer többé soha ne térhessen vissza.

Fenyegető nosztalgia

Ugyanakkor védekezni kell azzal szemben, hogy Európában egyes politikai erők és a mögöttük álló erőcsoportok ma „ugyanolyan erőszakos népboldogító politikát kívánnak folytatni, immáron a totalitárius vonásokat mutató liberalizmus nevében”, mint országainkban annak idején tették a szocializmus építésének jegyében – figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke.

Hozzáfűzte: a kommunizmus iránt nosztalgiát mutató liberális elit ma, a tömegmanipuláció eszközeivel élve, „a politikai korrektség jegyében elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot”. Erkölcsi kétségeket ébreszt, hogy „a kommunizmus Marx által elszabadított szelleme” a mai európai politikai vezető réteg jelentős része számára „nem egy pusztító rémet jelent, csupán egy izgalmas ifjúkori szellemi kalandot, amelyre ma is nosztalgiával emlékeznek”.

Ez a nosztalgia „nem csupán ízléstelen, de konkrét fenyegetést is jelent” – figyelmeztetett.

Új osztályharc

Szerinte a liberális elit új osztályharcot folytat „újabb és újabb, elnyomottnak definiált kisebbségi csoportok és szubkultúrák virtuális felszabadítására”, felhasználva „a nyílt erőszak eszközeinél ezerszerte hatékonyabb tömegmanipulációs módszereket”, bomlasztva ezzel „a bennünket megtartó közösségeinket, a családot, az egyházat, a nemzetet”, valamint az ezeket egyben tartó értékeket és normákat. „Valaha Moszkvából, most egyesek Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy mi a helyes, haladó viselkedés” – jelentette ki Kövér.

Úgy látta: ma a 21. század kommunikációs rendszerein keresztül „demokratikus felhatalmazás nélküli magánhatalmak oly mértékben gyakorolnak befolyást az életünkre (…), amilyenre a legrettegettebb kommunista titkosszolgálatok a legsötétebb diktatúrák idején” sem voltak képesek.

E jelenségekre figyelmeztetni kell, és védekezni kell ellenük, különben hiába volt mindaz a szenvedés, amely „szüleink és nagyszüleink életét a kommunizmus idején meghatározta” – hangsúlyozta Kövér.

Mai kihívások

Egyéb mai kihívásokról beszélve, a házelnök aláhúzta: ahhoz, hogy térségünk egyenrangú legyen Európán belül, az itt fekvő országoknak össze kell adniuk erőiket, „különben csak erőforrás-bázist jelentenek a többiek számára”. Ezzel kapcsolatban kiemelte a demográfia, a migráció problémáját, részletezve a külső bevándorlás mellett az Európán belüli munkaerő-áramlás kérdését.

Rámutatott: világbanki felmérések szerint 1990 óta Közép- és Kelet-Európából mintegy 25 millió ember vándorolt ki munkavállalás miatt Nyugatra, képzési költségek szempontjából térségünk országai mintegy ezermilliárd euróval finanszírozták a gazdagabb nyugat-európai államok munkaerőpiacait.

 

Ha politikai és gazdasági értelemben nem fogunk össze, egyenként le fogunk maradni – figyelmeztetett.

Kozmopolita irány

Az értekezletet nyitó előadást Roger Scruton brit filozófus tartotta, aki aláhúzta: Európát nem lehet megérteni annak belátása nélkül, hogy ez nemzetállamok közössége. Egyúttal be kell látni: az európai politikai intézmények „kozmopolita irányba indultak el”, irányvonalukat nem igazítják az európai nemzetek konkrét szükségleteihez és értékeihez.

Ebben az összefüggésben Scruton „ügyetlennek” nevezte az uniós migrációs politikát, a bevándorlók Európán belüli átirányítását.

A lengyel és a magyar kormánypártot populizmussal vádolják többek között azért, hogy „túl közvetlenül hivatkoznak” az emberek identitástudatára, a vallás, a család, a nyelv és a nemzeti kultúra által meghatározott értékekre – szögezte le Scruton. Egyúttal megállapította: lehetetlen létrehozni a polgári társadalmat nemzeti identitás nélkül.

Marek Kuchcinski lengyel alsóházi elnök felszólalásában úgy látta: térségünk nemzeteire mindig „jelentős szellemi dinamizmus” volt jellemző, amely megnyilvánult a politika és az értékek összefüggésének hangsúlyozásában is.

A közép-európai nemzetek erre az alapra helyezkedve utasították el a kommunista rendszert, a kereszténységre és az ókori görög-római hagyományra építő térségbeli kultúra ugyanis „sokkal maradandóbbnak bizonyult a totalitárius rendszernél” – állapította meg a szejm elnöke.