Jól mozgósított a DK

 

A kormánypártok választási győzelme és annak aránya nem volt kérdés, ez összhangban áll a Nézőpont Intézet előzetes felmérésével, amely 55 százalékos Fidesz–KDNP-győzelmet várt – mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemezője a Kossuth Rádió esti adásában.

A Magyar Nemzet előzetes adatai szerint 98 százalékos feldolgozottságnál 52,3 százalékkal vezet a Fidesz–KDNP, ez 13 EP-képviselőt jelentene a kormánypártnak. Az ellenzéki pártok élén a DK végezhetett 16,3 százalékkal, így Gyurcsány Ferenc pártjának 4 képviselője lehet Strasbourgban.

Várakozásaik szerint a Momentum 9,7 százalékos eredménnyel két jelöltet, a Jobbik és az  MSZP–Párbeszéd szövetsége 6,5-6,5 százalékkal egy-egy képviselőt delegálhat a 751 fős Európai Parlamentbe.

Nagy az olló az ellenzéki pártok között

A Nézőpont Intézet a Demokratikus Koalíciót (DK) várta második helyre, de Tóth Erik álláspontja szerint a párt ekkora „társadalmi legitimációja nem tűnik reálisnak”. Előzetesen arra számítottak, hogy az olló az első és a második legnagyobb ellenzéki párt között nem lesz ilyen nagy.

Az adatokból kiolvasható, hogy a jól mozgósítható bázissal rendelkező Demokratikus Koalíció jöhetett ki győztesen a négypárti ellenzéki küzdelemből.

Az ellenzéki pártok között egyedüliként a DK-nak volt központi üzenete, ez pedig az Európai Egyesült Államok, vagyis a szupranacionális Európai Unió szorgalmazása.

Ezzel szemben a kormánypártok a nemzetállami hatáskörök megerősítését helyezték üzenetük középpontjába, és ez a két egymástól teljesen távol álló álláspont erősítette egymást – fogalmazott. A DK ezekkel az üzenetekkel sikeresen mozgósította táborát az EP-választásra.

A DK története legjobb eredményét érte el, és az azt jelenti, hogy várhatóan felülvizsgálják majd az ellenzéki pártok közötti megállapodásokat az önkormányzati választásokra – mondta.

Amíg a kormánypártokra 1,8 millióan, addig a DK-ra félmillióan szavaztak. A növekmény annak köszönhető, hogy a DK a többi ellenzéki párttól csábított el szavazatokat, de nem tudtak új szavazókat megszólítani. Tóth Erik úgy vélte, hogy ezzel elérhette támogatottságának plafonját a párt.

Erős üzenet nélkül

A többi ellenzéki párt gyenge teljesítménye annak köszönhető, hogy nem voltak képesek hatékony és erős üzeneteket megfogalmazni az EP-választásra – fogalmazott a politikai elemző.

A szocialisták szereplését értékelve Tóth Erik elmondta, hogy a magas részvétel sem segített a párton és a választások után az MSZP legkisebb politikai bázissal rendelkező formáció lett a baloldalon. Az MSZP-Párbeszéd szövetség a mostani 6,5 százalékos eredményével nem jutott volna be a parlamentbe.

A Nézőpont Intézet kutatása szerint a Párbeszéd 1 százalékpontot tudott hozzátenni az MSZP támogatottságához, így a racionális se politikai indoka sem lesz annak, hogy életben tartsák a szövetséget – fogalmazott.

Átveheti az irányítást a DK

Budapesten a legerősebb párt a DK lett 19,8 százalékkal, őket 17,7 százalékkal a Momentum követte – mondta az elemző, aki szerint a két pártnak érdemes lenne összefogni és  kihagyni az MSZP-Párbeszédet a fővárosi egyeztetésből, mert nincs akkor támogatottsága már a szocialistáknak.

Emiatt a jövő héten napirenden lesz a fővárosi ellenzéki pártok közötti együttműködési koncepció újragondolása és a DK várhatóan a nyár közepe után átveszi.

Az LMP teljesítményéről elmondta, hogy amíg Nyugat-Európában a zöldpártok erősödtek, addig Schiffer András kilépése óta az LMP nem tudta hitelesen képviselni a baloldali-zöldpárti politikát.

Az, hogy egy szocialista képviselő, Demeter Márta a párt egyik legmeghatározóbb politikusa, mutatja, hogy ez a baloldali-zöldpárti politika nem is az LMP identitásának része, ezért büntették őket a szavazóik – vélekedett Tóth Erik.

Tóth Erik szerint az LMP szavazóinak egy része átpártolhatott a szocialistákhoz és a Momentumhoz, amely Budapesten már a legerősebb párt. Úgy vélte, hogy a zöld párt jelenlegi vezetése 2022-ig kihúzhatja, de a parlamenti küszöb átlépése gondot okozhat.

A Jobbik teljes mértékben hiteltelenné vált, miután szembefordult a párt szavazói bázisával – mondta az elemző, aki hozzátette, hogy 2014-hez képest 120 ezer szavazót vesztett a párt.

A baloldali szavazók még mindig radikális antiszemita pártnak tartják a Jobbikot, amelynek nem sikerült új támogatókat szerezni.