A magyarok többsége elkötelezett az Európai Unió iránt

 

Hollandiában és az Egyesült Királyságban rajtolt el csütörtökön az európai parlamenti voksolás, hazánkban és a legtöbb uniós országban azonban még javában zajlik a kampány, ahol május 26-án döntenek arról, hogy kik legyenek azok a politikusok, akik képviselik a tagállamokat az Európai Parlamentben.

A kép illusztráció (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

A kép illusztráció (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)

A 2019-es európai parlamenti választás négy fontos kérdést határoz meg Magyarországon – összegezte a közvélemény-kutatások eredményeit Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Elmondta, az első kérdés a választási részvétel, amelyet sok minden meghatároz, és amelynek többirányú kimenetele is lehet.

A második kérdés, hogy a Fidesz–KDNP győzelme mekkora lesz, hány százalékot fog elérni a választáson. A harmadik pont, hogy ki lesz a második helyezett, azaz, melyik hazai ellenzéki párt lesz a legerősebb. Megjegyezte, ez az őszi önkormányzati választások miatt is fontos kérdés. A negyedik kérdés pedig, hogy a többi ellenzéki kis párt közül, melyek lesznek azok, amelyek mandátumhoz jutnak az Európai Parlamentben.

A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyar társadalom hogyan viszonyul az Európai Unióhoz – tájékoztatott Erdős Gergely, a Századvég belpolitikai elemzője. Mint mondta, sajátos kettősség rajzolódik ki a kérdést illetően.

A magyarok többsége elkötelezett az EU iránt, és a jövőben is az unión belül képzeli el Magyarország helyét.

Ugyanakkor rendkívül negatív vélemények születtek a jelenlegi brüsszeli vezetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta. A felmérés szerint a magyarok 80 százaléka szeretne változást az unió vezetésében, 70 százalék pedig úgy vélekedik, hogy Brüsszel félrekezelte a migráció kérdését az elmúlt évek során. Szerintük a brüsszeli bürokraták nem megfelelően töltik ki azokat a kereteket, amelyeket az EU, mint együttműködési konstrukció lehetővé tesz.

Kisebb lesz a részvételi arány

Nagy Dániel emlékeztetett, a tavalyi országgyűlési választásokon 70 százalékos volt a részvételi arány, az európai parlamenti választásokra azonban jóval kevesebb, 32–45 százalékos részvételi arányt jósolnak. Hozzátette, a pontos szám attól is függ, hogy a következő napokban a pártok hány szavazót tudnak szavazásra buzdítani.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legerősebb és leginkább egyben tartható tábora továbbra is a Fidesz–KDNP-nek és a Demokratikus Koalíciónak (DK) van. Hozzátette, a DK-nak az MSZP lehet a nagy ellenfele, és hasonló helyzetben van a Momentum és az LMP is.

Veszélyben a Jobbik?

Korábban a Fidesz–KDNP és a Jobbik szavazói esetében megfigyelhető volt egyfajta átjárás megfigyelhető, amit mutat az, hogy 6–8 százalék körüli jobbikos szavazó átpártolhatott a kormánypártokhoz. Nem kizárható, hogy ez a jövőben tovább folytatódhat – jegyezte meg Nagy Dániel. Arra is felhívta a figyelmet,

ha a Jobbik rossz eredményt ér el a vasárnapi választáson, akár még meg is szűnhet a párt.

Felerősödött a DK

Erdős Gergely a Demokratikus Koalíció erősödéséről beszélt, szerinte a párt egyrészt annak köszönheti sikerességét, hogy az MSZP és a Párbeszéd folyamatosan gyengül, másrészt pedig annak, hogy a kampányt Gyurcsány Ferenc felesége vezeti. Dobrev Klára ugyanis Gyurcsány Ferenc gondolatait és célkitűzéseit viszi tovább, viszont személyéhez nem kapcsolódik az a fajta népszerűtlenség, mint Gyurcsány Ferenchez.

Úgy véli, azzal, hogy Dobrev Klára vezeti a kampányt, megnyerhetők lettek azok a balliberális szavazók is, akik Gyurcsány Ferencet elutasítják. A párt sikerességét igazolja az is, hogy a leszakadó szocialista szavazók egy részét is megnyerte magának a párt. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a DK támogatottsága körülbelül 11 százalékos jelenleg.