Timmermans beszéde az 50-es, 60-as évek Magyarországát idézte meg

 

Vasárnap Magyarország is európai parlamenti képviselőket választ. A véghajrában újra Budapestre érkezett szombaton Frans Timmermans, hogy az MSZP–Párbeszéd listája mellett kampányoljon, amely a szocialisták kampányfőnöke, Ujhelyi István szerint érdemes arra, hogy leváltsa Orbán Viktort, úgy Európában, mint Magyarországon. A legutóbbi előjelzések egyébként 13–15 mandátumot jósolnak a Fidesznek, és mindössze hármat az MSZP–Párbeszédnek.

És bár a szombati kongresszus kampányzáró esemény volt, valószínűleg senkit sem fog meglepetésként érni, ha pont az utolsó egy hétben pörög majd fel a kampány. Az üzenetekben ugyan sok újdonság nem várható, de azt senki sem vitatja, hogy izgalmas napok állnak még az európai politika előtt. Az M1 Szemtől szembe című műsorában Galló Béla politológus és Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója beszélt a szavazás előtti utolsó hétről.

Előhúzták az antiszemita kártyát

Az MSZP–Párbeszéd pártrendezvénye nem lezárta a kampányt, hanem megnyitotta a célegyenest – mutatott rá Galló Béla. Szerinte elég sok rossz mondat hangzott el a résztvevők, különösen Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt részéről.


Galló szerint az úgynevezett zsidókérdést ilyen helyzetekben előhúzzák a kalapból a szocialisták és e köré építik fel a kommunikációjukat. Ez azonban leegyszerűsített kijelentés Timmermans részéről. Az ő szájából hangzott el az is, hogy az iszlám Európa része. Ez történetileg és politikailag sem túl okos mondat, hiszen még az európai baloldali szavazók többsége sem tud ezzel a véleménnyel azonosulni – mutatott rá.

Boros Bánk Levente úgy vélte,

az, hogy Timmermans másodszor járt Magyarországon, erős üzenet.

Semmitmondó, ígéreteket tartalmazó és vádaskodó beszédnek jellemezte a szocialista csúcsjelölt előadását, majd elmondta, Timmermans gondolatai szerinte nem is állják meg a helyüket Európában.

Nemcsak elővette az antiszemita kártyát, hanem burkoltan antiszemitának nevezte a magyar kormányt, amely viszont 2010 óta pont az antiszemitizmus ellen hirdetett zéró toleranciát – összegzett Boros.

Létezik Timmermans–Weber-csata?

Galló Béla felhívta a figyelmet: ugyan Budapesten nem szerepelt túl jól Timmermans, de Európa-szerte jók az európai szocialisták esélyei. Az Európai Néppártot ugyanis sok oldalról próbálják gyengíteni, míg az Európai Szocialisták Pártja szavazataihoz a Brexit elhúzódásával a brit Munkáspárt által szerzett voksok is hozzá fognak csapódni. Ez a Timmermans–Weber-csatában is komoly segítség a szocialista csúcsjelöltnek.

A szakértők szerint Timmermans beszéde egy letűnt kort idézett meg (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Nem a szociáldemokraták és a néppártiak csatájaként, hanem sokkal inkább

a bevándorláspártiak és a bevándorlásellenesek harcaként lehet értelmezni az EP-választást

– reagált Boros Bánk Levente. Mint mondta, Európában két világkép áll egymással szemben: azok, akik központosított, szupranacionális európai államban gondolkodnak, valamint az Európai Uniót újraszervezni szándékozók.

Hozzátette: elképzelhető, hogy a választás után a balliberális képviselők lesznek többségben az Európai Parlamentben, de a legfontosabb törésvonal Európa jövőjét illetően alakult ki a politikai erők között.

Öt évük volt cselekedni az európai szocialistáknak

A balliberális oldal által előhúzott fasiszta kártyának semmi köze a korábbi olasz vagy német bázishoz, ami a két ország fasiszta és náci rendszerét megalapozta. Timmermans fogalmi zavarokkal küzd, hiszen amit a nacionalizmusról elmondott, az a sovinizmusnak, azaz minden más nemzet gyűlöletének meghatározása. A nacionalista nem feltétlenül utálja a többi nemzetet – fogalmazott Galló.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Boros szerint Frans Timmermans és Tóth Bertalan beszédei az 50-es, 60-as évek Magyarországát idézték meg, és a csúcsjelölt beszédéről úgy vélte, alapjaiban marxista szövege volt, olyan ígéretekkel, amelyekről a magyar baloldal már régóta nem beszél. Ilyen a multinacionális vállalatok megadóztatása és az európai minimálbér is, amelyet a 90-es években a szociáldemokraták ígérgettek.

A hallgatóság nosztalgiázhatott egy jót a beszédek hallatán

– fogalmazott.

Hangsúlyozta: a magyarországi szocialista pártnak már nyomokban sincsenek olyan elképzelései, amelyek hagyományosan jellemzők a magyar vagy az európai baloldalra.

Az Európai Szocialista Párt ígéretei azért is kétségesek, mert az elmúlt ciklusban a szociális kérdések szempontjából meghatározó bizottságok élén szocialista politikusok ültek, azaz öt év alatt megvalósíthatták volna a mostani elképzeléseiket – reagált Galló Béla.