A pártok leadták az EP-választáson való részvételhez szükséges húsz-húszezer aláírást, és a Nemzeti Választási Iroda hitelesítette a listákat. Szakértők szerint az ellenzéki pártok inkább az őszi önkormányzati választásokra készülnek, és nem foglalkoznak a májusi európai parlamenti választásokkal.
A pártok eddigi aktivitásán látszik, hogy jelenleg egy, talán két párt veszi komolyan az európai parlamenti választást. Az egyik a Fidesz–KDNP, ez a kormánypártok aláírásgyűjtésén is meglátszik, hiszen már egymillió fölött jár a támogatói aláírások száma.
A másik párt, amely szintén komolyan veszi a választást és kampányol, a Demokratikus Koalíció – állapította meg Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában, majd hozzátette: a többi párt szellemkampányt folytat, azaz nehezen mérhető a tevékenységük.
A Fidesz–KDNP az összegyűjtött aláírások mennyiségével is jelzi: aktivizálta magát a választásokra (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Az aláírásokat ugyan begyűjtötték és leadták, de az MSZP–Párbeszéd szinte láthatatlan, az LMP kampányából szinte semmi nem derül ki, a Jobbik sem nevezhető aktívnak, és a Momentumtól is többet lehetett várni, hiszen nagy szavakkal kommunikáltak a kampány előtt – sorolta Pócza.
Azokban az európai témákban, amikről a választások szólni fognak,
vagy olyasmit kommunikálnának, amit a választóik nem fogadnak el, ezért inkább csendben maradnak – fejtette ki.
Az elemző megemlítette a Demokratikus Koalíció kampányát is, amelynek üzenete az Európai Egyesült Államok víziója, amellyel a választópolgárok 80 százaléka nem szimpatizál. A DK mégis ezt hangoztatja, hiszen a választók egy kis rétegét meg tudja nyerni így, és a szavazataikkal képviselőket küldhetnek az Európai Parlamentbe.
Pócza szerint az ellenzéki pártok inkább az őszi önkormányzati választásokra készülnek, és nem foglalkoznak a májusi szavazással. Ennek az lehet az előnye, hogy nem vesznek össze immár sokadszor egymással, a hátránya viszont, hogy a választóik sem fogják őket komolyan venni, aminek eredményeképp negatív lendületet vehet a kampányuk, és a Fidesz–KDNP ismételt jó szerepléséből a választók levonhatják a következtetést, hogy nem érdemes az ellenzéki pártokra szavazni – vélekedett.
A belföldi mandátumbecslésnél a Nézőpont Intézet azt látja, hogy a Fidesz–KDNP a leginkább optimista becslések szerint 14 mandátumot szerezhet, az ellenzéki pártok pedig a fennmaradó 7 helyen acsarkodhatnak.
A mostani biztos szavazók körében mért aktivitást figyelembe véve és nagyjából 30–35 százalékos részvételi aránnyal számolva a Jobbik 3, az MSZP–Párbeszéd 2 mandátumot szerezhet, a fennmaradó 2 hely pedig a mikropártok között oszlik meg attól függően, hogy kinek sikerül jobban a szavazókat aktivizálni – ismertette Tóth Erik, az intézet elemzője.
Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok víziójával állt a választópolgárok elé, azonban a szavazók többsége azt elutasítja (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A Demokratikus Koalíció, amelynek valóban világos üzenete van a választások előtt, azokat az embereket kívánja megszólítani, akik hívőként próbálnak a baloldalhoz és Gyurcsány Ferenc politikájához kötődni, és ez a réteg a Nézőpont előrejelzései szerint egy biztos mandátumhoz hozzásegítheti a pártot – egészítette ki.
Tóth Erik szerint az ellenzéki pártok Magyarországon az európai parlamenti választások története óta
Nemcsak amiatt, mert elsősorban az önkormányzati választásokra koncentrálnak, hanem azért sem, mert az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik közeledni kezdett egymáshoz, de a saját szavazóiknak nem magyarázták el, hogy miért van szükség az összefogásra a korábbi szélsőjobboldali és balliberális erők között.
Hozzátette: a visszafogottság, a komolytalanság és a releváns politikai kérdésekben ki nem fejtett álláspont akár a prognosztizáltnál is rosszabb eredményekhez vezethet.
Pócza István arra a felvetésre, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke már nem kampányol az Európai Egyesült Államok víziója mellett, Dobrev Klára viszont továbbra is, azt mondta: Juncker érvelése nem volt túl meggyőző, hiszen az eddigi bizottsági tevékenysége nem ebbe az irányba tolta az Európai Unió szekerét.
Normálisan, realistán gondolkodó európai politikusok és szakértők szerint az egyesült Európa víziója egyszerűen lehetetlen – hangoztatta az elemző, majd folytatta: minél jobban erőltetik ezt a kérdést, annál nagyobb kárt okoznak az európai egységnek.
A kampány szempontjából érthető, hogy a DK miért áll ki a vízió mellett, de ha minél többen és minél hangosabban hangsúlyoznák az Európai Egyesült Államok létrejöttét, az pont ellenkező hatást érne el, és szétfeszítené az Európai Uniót – vélekedett.
