Kényszerpályán mozog a magyar ellenzék

 

Tóth Bertalan, Ujhelyi István, Szanyi Tibor – ők állnak a Magyar Szocialista Párt (MSZP) EP-választási listájának első három helyén. Az európai parlamenti jelöltekről a hétvégi kongresszuson döntöttek, amelyen az európai szocialisták csúcsjelöltje, Frans Timmermans is részt vett.

Az Európai Bizottság (EB) alelnöke igazságos munkajövedelmeket és a nők és a férfiak bére közti különbség nullára csökkentését nevezte meg a szocialisták fő választási céljának.

Hozzátette: ha megválasztják az EB elnökévé, soha nem fog megállapodást kötni a szélsőjobboldallal. Ezzel Timmermans azt emelte ki, amely korábban evidensnek számított a baloldalnál – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Timmermans nem szövetkezne a szélsőjobboldallal – az MSZP igen?

Farkas Örs politológus szerint ezzel a kijelentésével Timmermans egyértelműen az elmúlt hetek történéseire reagált, hiszen több vezető MSZP-s politikustól is lehetett a teljes ellenzéki összefogásról hallani,

ideértve a Jobbikkal való együttműködést is.

„Még a saját szavazói közül is komoly kritikát kapott emiatt a párt, Timmermans pedig úgy gondolta, hogy foglalkozni kell ezzel a kérdéssel” – hangsúlyozta.


Timmermans nem értheti meg, hogy a baloldal miért kacsintgat a Jobbik felé, hiszen

Európában sehol máshol nem áll ilyen gyenge lábakon az ellenzék, mint Magyarországon,

és ez az együttműködés a túlélésük záloga is lehet – folytatta. „Ami ezt az egészet komikussá teszi, hogy Timmermans gondolatai homlokegyenest ellentétesek azzal, amivel a szocialista párt az elmúlt hetekben izzadtságszagúan küszködik” – tette hozzá.

Jelenleg a kormánypártok népszerűségét sok közvélemény-kutató 50 százalék felett méri, azaz nem maradt más esélye az ellenzéknek a hatalomszerzésre, mint, hogy megpróbálnak minden, a kormánnyal szemben álló politikai erőt egységbe szervezni – mondta.

Kényszerpályán mozog a magyar ellenzék

Elmondta: a baloldal és az ellenzék nyilván nem akar belefutni egy újabb nagy választási vereségbe, ezért azt is végig kell gondolnia, hogy mit jelentene az önkormányzati választások előtt egy 50 százalék fölötti Fidesz-támogatottság úgy, hogy a második párt – ha külön állítanak listát –  húsz százalék alatti szavazatot kap.

Timmermans és a magyar választók véleménye sok kérdésben eltérő (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Farkas Örs úgy véli, Timmermans részvétele az MSZP-kongresszuson nem volt jó politikai döntés, hiszen mindenki tudja róla, hogy a brüsszeli elit egyik meghatározó szereplője, és Soros György szövetségese, akinek teljesen mások a víziói Európáról, mint a magyar választóknak.

„Ráadásul Timmermans nincs olyan helyzetben, mint a magyarországi baloldal, hogy bármilyen szélsőjobboldali erőt meg kelljen tűrnie maga mellett” – tette hozzá. A szocialistáknak az elkövetkező napokban az lesz a feladatuk, hogy tisztázzák ezeket a kérdéseket – mondta.

Az MSZP színt vallott a kongresszuson

Az illegális bevándorlás kérdésében a magyar lakosság – pártpolitikai hovatartozástól függetlenül – inkább elutasító álláspontot képvisel – hangsúlyozta a politológus, folytatva: a baloldali pártszimpatizánsok közül is sokan a kormányzat bevándorláspolitikájával értenek egyet. A Timmermans által képviselt politika

megtestesíti a bevándorlást támogató brüsszeli gondolkodásmódot,

ez pedig Magyarországon még a szocialista párt szavazói között sem feltétlenül talál nyitott fülekre.

Farkas szerint a hétvégi kongresszus arra volt jó, hogy kiderült: az MSZP politikusai alapvetően a bevándorlás melletti állásponton vannak.

Emlékeztetett: a szocialisták EP-képviselői több alkalommal is a magyar szavazók akaratával ellentétesen szavaztak, Timmermanst pedig sokszor támogatták. „Ezek után nehéz lesz azt mondaniuk, hogy nem abból a kottából játszanak, amit a brüsszeli bürokrácia elvár” – hangoztatta.

Nem biztos, hogy működik a „hagyományos” matematika

Arra a kérdésre, hogy látszik-e bármi az ellenzéki összefogásról és a közös jelöltek állításáról, Farkas azt mondta: az ellenzék továbbra is egy az egy ellen szeretne megküzdeni a Fidesszel; egy 50 százalék felett támogatott kormánypárttal szemben más esélyük nincs is.

A probléma, hogy a politikában a matematika nem 1 + 1 = 2 alapon működik, azaz a jelenlegi összefogásnál érezhetően egyre többen fordulnak el az ellenzéktől, és válnak bizonytalanná, vagy fordulnak el teljesen a politikától – mutatott rá.

Hozzátette: ha bármelyik párt kétes ügyekbe keveredne, akkor az összefogás összes pártjának magyarázkodni kellene. Az igény továbbra is fennáll a teljes együttműködésre, de kérdés, hogy ez hogyan csapódik majd le a választáskor – mondta.