Boros Bánk: Óriási öngólt rúgott az ellenzék

 

Megkezdte tavaszi ülésszakát az Országgyűlés. Az ellenzék újabb ellenállást és performance-ot hirdetett. A Jobbik, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a DK politikusai kivonultak az ülésteremből, a parlamenti munkát azonban nem tudták megakadályozni.

A képviselők kötelessége, hogy a parlament munkájában rövid, közép- és hosszú távon részt vegyenek. Nem von maga után retorziót, ha egy ülésről kivonulnak a képviselők, azt azonban már szankcionálja a házszabály, ha egy képviselőnek az a stratégiája, hogy egyáltalán nem vesz részt a szavazásokon, kvázi bojkottálja az üléseket, miközben megtartja a mandátumát – fejtette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

A hétfőihez hasonló kivonulás a demokratikus joggyakorlás része, szemben azzal, amit decemberben produkált az ellenzék – tette hozzá.

A házszabály nem tiltja a hétfőihez hasonló kivonulásokat (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A szakértő keményebb ellenzéki fellépésre számított, de a tehetetlenségükből fakadó frusztráció és az alapvető szellemi restség csókváltásából kreatív politikai akció még sohasem született. Az ellenzék talán érzi, hogy a tavaly decemberi cselekedeteikre a társadalom sem reagált pozitívan – mondta Szánthó.

Az elemző közölte: számára a politikusok beszállása a Suzuki és a dolgozók közti bérvitába, politikailag értelmezhetetlen.

Az ellenzéki képviselők akciója már délelőtt megbukott

„Elmentek kocsikázni” – közölte Boros Bánk Levente, a Nézőpont igazgatója a műsorvezető azon kérdésére, hogy mi volt a hétfői akció újdonsága. Kifejtette: az ellenzéki képviselők akciója lényegében már délelőtt megbukott, amikor Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselők a súlyos helyesírási hibát tartalmazó papírlapot lobogtatták.

Budapest, 2019. február 18. Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője (j), valamint Bangóné Borbély Ildikó (b), Kunhalmi Ágnes (b2) és Harangozó Tamás (j2) MSZP-s képviselők az Országgyűlés mentelmi bizottságának zárt ülése előtt Budapesten, az Országgyűlés Irodaházában 2019. február 18-án. Az ülés napirendjén ellenzéki képviselők mentelmi ügye, illetve mentelmi jog megsértésével kapcsolatos bejelentések vizsgálata szerepel. MTI/Balogh Zoltán

Helytelenül írták a „fojtani” szót a képviselők, a szakértő szerint már itt megbukott az ellenzék hétfői akciója (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Hozzátette: azért is különösen kellemetlen az eset az ellenzéki párt számára, mert sok kézen átmehetett a szöveg, mire a képviselők kezébe ért, Kunhalmi Ágnes pedig az MSZP oktatáspolitikusa. „Akkora öngólt rúgtak, hogy azt is el tudom képzelni, minden más tervüket sutba dobták, és azt mondták: »mára fejezzük be«” – hangoztatta.

Gyakorlatilag hazajárnak a képviselők az MTVA épületéhez, Esztergomba pedig állításuk szerint azért indultak, hogy a túlóratörvény ellen tiltakozzanak. A vállalat azonban időben reagált, és közölte: esze ágában sincs több túlórát elrendelni, mint amennyi most van, hiszen valójában a 250 órás keretet sem használják ki – fogalmazott.

„Odaértek nyolcan-kilencen, és elkezdtek összevissza beszélni. Megdöbbentő kijelentéseket tettek, próbálták menteni a menthetőt, de ez már önmagában kínos szituáció volt” – folytatta. „Ha eredményt kellene hirdetni, akkor a hétfői nap nagy vesztese az ellenzék” – összegezte.

Visszatérhetnek a parlamenti keretek közé vagy botrányt kelthetnek

Szánthó Miklós nem tudja, hogy az ellenzék valamilyen tudatosan kitervelt konspirációját mutatta be, vagy megvezetésnek szánta-e annak a tettetését, hogy részt vesz a parlament munkájában, de nem valószínű, hogy célt ért az akció öngólnak vagy önmaguk paródiájának is lehetne nevezni a megmozdulást – mondta.

Szánthó szerint két út áll az ellenzék előtt: vagy visszatérnek a normális, parlamenti politizálás keretei közé, ami egyébként a mandátummal bíró parlamenti képviselők kötelessége, és ezzel ők is elismerik a fennálló alkotmányos viszonyok legitimitását, vagy valamilyen még keményebb, parlamenten kívüli vagy azon túlmutató eszközhöz folyamodnak, amellyel botrányt kreálhatnak.

Az elmúlt évek alapvető állítása az ellenzék részéről, hogy a 2010-ben elfogadott, majd 2011-ben életbe lépő magyar alkotmányos rend illegitim, és ez ellen küzdenek az ellenzéki pártok. Ennek fényében különösen érdekes, hogy két jobbikos képviselő pont hétfőn tette le a képviselői esküt, melynek része az alaptörvényre való felesküdés is – fejtette ki.

A képviselők vagy tagadják a rendszert és nem hajlandók asszisztálni hozzá, vagy az általuk elítélt alaptörvényre felesküdve elfogadják a parlamenti munkáért járó anyagi juttatásokat – tette hozzá.

Egy baráti társaság szervezi a „diákcsínyeket”

Azért van reménytelen helyzetben az ellenzék a parlamenten belül, mert azon kívül is gyenge – jegyezte meg Boros Bánk Levente, majd hozzátette: bármit tesznek, annak nincs társadalmi támogatottsága.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Boros Bánk Levente szerint az ellenzéki politikusok baráti köre „minden heccben benne van” (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az is alátámasztja mindezt, hogy nem tudnak tömegeket mozgósítani. Évek óta próbálkoznak az utcai politizálással, de csak néhány ellenzéki képviselő vagy aktivista véteti észre magát különböző performance-okkal: beköltöztek az MTVA székházába, megdobálták a Sándor-palotát vagy megpróbálták eltorlaszolni az Oktogont – fejtette ki.

Ha a parlamentbe kerülnek, akkor sem tudják megakadályozni a törvényhozás működését – állapította meg Boros. Hozzátette: minden ilyen típusú obstrukció, ami a harmadik világban vagy Keleten volt látható, legalább megakadályozta a törvényhozás normális működését vagy valamilyen szavazást.

Itt pedig – mintha mi se történt volna – a parlament egyik oldalán a kisebbségben lévő ellenzékiek fütyültek, a másik oldal pedig végezte a munkáját és megszavazta az előterjesztéseket – mondta.

„Véleményburokban élnek, kialakult egy baráti társaság, lehet, hogy az MTVA-székházban együtt töltött éjszakának köszönhetően. Minden heccben benne vannak. Középiskolás, egyetemista vagányságot lehet felfedezni, viszont ők már abban a korban vannak, amikor az ember meg szokott komolyodni, ennek ellenére »diákcsínyeket« követnek el közösen” – fogalmazott.