Pompeo nem véletlenül kezdte Budapesten európai körútját

 

Szijjártó Péter szerint a gazdasági után a politikai kapcsolatok is épülésnek indultak – ezt mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Mike Pompeóval folytatott tárgyalását követően. A tárcavezető szerint mind a magyar, mind az amerikai kormány nemzetpolitikát folytat, így tudnak együttműködni például a bevándorlás ellen az ENSZ migrációs csomagjának elutasításával.

Szijjártó arról is beszélt, hogy Washington számíthat Budapestre, mint megbízható katonai szövetségesre, ennek keretei között hamarosan légvédelmi rakétarendszerek beszerzéséről is megállapodik a két fél.

Budapest, 2019. február 11. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 11-én. MTI/Szigetváry Zsolt

A két ország együttműködésének politikai pilllérét erősítette Pompeo látogatása (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Mike Pompeo úgy fogalmazott: az USA nem engedheti meg, hogy Putyin éket verjen közé és barátai közé. Arról, hogy milyen célja és eredménye lehet az amerikai külügyminiszter látogatásának, a szakértők a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában beszélgettek.

Kezdhette volna máshol is a körutat

Bár Pompeo többféle útvonalat választhatott volna körútjához, az amerikai külügyminiszter mégis Budapestre repült elsőként, ami jelzésértékű Budapest és Washington együttműködésének szorosabbra fűzése szempontjából – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a műsorban.

Több bilaterális, azaz kétoldalú szerződés szempontjából jelentős kérdést tárgyaltak meg a felek, és fontos, hogy a külügyminiszter által felvázolt három pillér – a gazdasági, a hadászati és a politikai – közül a politikai is megerősödött, hiszen a demokrata kormányok alatt meglehetősen hűvös volt a két ország kapcsolata – fogalmazott.

Korábban már George Bush látogatása is megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak van affinitása a térség iránt, és többek között pont Mike Pompeo is Barack Obama szemére vetette, hogy elhanyagolta a közép-európai régiót, és ez a hibás politika vezetett Pompeo mai kinyilatkozásához, hogy Putyin nem verhet éket az Egyesült Államok és szövetségesei közé – mondta.

Trump stratégiát váltott

Obama külpolitikai stratégiájának jelentős része volt a visszavonulás, ami leglátványosabban a Közel-Kelettel kapcsolatban valósult meg, Kelet-Európában pedig elég rossz volt az Obama-adminisztráció antréja, hiszen pont Lengyelország szovjet megszállásának évfordulóján mondta fel a Bush-kormányzat által között rakétavédelmi egyezményt – mondta Magyarics Tamás Amerika-szakértő, egyetemi tanár.

Emlékeztetett: az Obama-adminisztráció Moszkva szükségtelen ingerlésével vádolta a Bush-kormányzatot, és megegyezésre törekedett Oroszországgal. 2014 környékén, az ukrajnai konfliktus kirobbanásakor mindez éles fordulatot vett.

Magyarország az USA szövetségese, a Kárpát-medencében mások a viszonyok és a lehetőségek is, így a két félnek a kapcsok megtalálására kell törekednie, nem pedig az elválasztásra. A demokrata adminisztráció a sokszor egyoldalú és kioktató hangnemű párbeszédet erőltette, ezen pedig Trump változtatott – fogalmazott.

Tiszta víz a pohárban

A közelmúltban többször is járt a közép-európai térségben magas rangú kínai vezető, és Kína külpolitikai szakértők szerint folyamatosan az hangsúlyozza, hogy az uniós nemzetállamokkal a kétoldalú megállapodásokat kell erőltetnie – mondta Lomnici, majd hozzátette: Kína megpróbálhatja kihasználni, hogy az unión belül törésvonalak vannak, amik lehetővé teszik számára a külön alkuk megkötését.

A botrányba keveredett kínai cégről (a telefongyártó Huawei – a szerk. megj.) azt mondta az alkotmányjogász: elképzelhető, hogy a munkatársai hírszerzési tevékenységet is folytattak az Egyesült Államokban és Kanadában is, így nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek.

Lomnici emlékeztetett: Szijjártó elmondta a sajtótájékoztatón, hogy nem a régiónkat kell a botrány miatt kritizálni, és a két vezető találkozójának a „tiszta víz a pohárban” lehet a szimbóluma, hiszen olyan kérdések is előkerültek, amelyeket csak a valósággal kellett ütköztetni.

Fontos volt, hogy Magyarország is elmondhatta a szempontjait – tette hozzá.

Az amerikai befolyás segítheti az energetikai függetlenség megvalósítását

Arra a kérdésre, hogy milyen alternatívát adhat az Egyesült Államok például az orosz gázzal szemben, Magyarics elmondta: Magyarország többször is kinyilvánította, hogy érdekelt az energetikai diverzifikációban, és elsősorban Horvátországon és Románián múlik, hogy érkezhetnek-e másik irányból is energiahordozók az országba.

Tiszta víz került a pohárba (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szijjártó Péter már korábban is arra kérte Pompeót, hogy Amerika gyakoroljon nyomást az Exxon Mobilra, és gyorsítsa fel a romániai gázkitermelést – mondta Magyarics.

A német-orosz kapcsolatról azt közölte: az uniónak nem érdeke, hogy egyetlen vállalat termelje ki a gázt, működtesse a vezetékeket és a disztribúciót, továbbá Magyarország is a versenyhelyzet kialakítása mellett áll, hiszen mind gazdasági, mind energiabiztonsági szempontból fontos lenne, hogy ne csak Oroszország felől érkezhessen földgáz.

A paksi beruházás ugyan orosz fővállalkozás, de amerikai és német cégek is részt vesznek a projektben, azaz a magyar kormány itt is igyekezett csökkenteni a kiszolgáltatottságát egyetlen ország felé – jegyezte meg.

Ezer magyar katona szolgál együtt az amerikai haderőkkel

Lomnici a védelmi együttműködéssel kapcsolatban ismertette: Magyarország Afganisztánban NATO-misszióban és az Atlanti Elhatározás nevű műveletben is együttműködik a NATO kötelékein belül az Egyesült Államokkal, valamint – a külügyminiszter is utalt rá – kétszáz magyar katona áll helyt Irakban is. Összesen mintegy ezerre tehető az amerikaiakkal együtt szolgáló magyarok száma.

Az együttműködést azért tartja fontosnak a szakértő, mert a három fő pillér közül a gazdasági együttműködés „rendben van”, a katonai is jó, a politikai viszont „aránytalanul mostoha és hideg volt” a másik kettőhöz képest.

Mike Pence alelnöknél „hívószó” a keresztények védelme, és tavaly Magyar Levente államtitkár megállapodott amerikai kollégáival a Hungary Helps Programmal kapcsolatban, azaz elmondható, hogy a keresztényüldözés elleni fellépés mindkét országban ugyanolyan fontos – fogalmazott.

Amerika jelentős összeggel, több tízmillió dollárral támogatja a kecskeméti repülőtér modernizálását, ami szintén fontos lépés a két ország közös védelmi politikájában – jegyezte meg Magyarics Tamás.