Elmaradt a valódi vita, megkérdőjelezhető az előválasztás értelme

 

Az MSZP és a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje is zöldebb Budapestet és jobb közösségi közlekedést szeretne – derült ki Karácsony Gergely és Horváth Csaba vasárnapi vitáján. A két politikus egyetértett abban, hogy csak teljes ellenzéki összefogással lehet esélyük az őszi önkormányzati választásokon.

A hétvégén rendezték az ellenzéki előválasztás első vitáját Karácsony Gergely és Horváth Csaba részvételével. Karácsony korábban úgy nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy saját magát tartja legesélyesebbnek. Horváth Csaba viszont arról beszélt, hogy az ő gondolatait használja fel a Párbeszéd jelöltje a kampányában.

Horváth Csaba és Karácsony Gergely kerülte a valódi véleményütköztetést a vasárnapi vitán (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Horváth Csaba és Karácsony Gergely kerülte a valódi véleményütköztetést a vasárnapi vitán (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A vitában a két politikus a legtöbb fővárost érintő kérdésben egyetértett. Karácsony azt mondta: ha megválasztják, főpolgármesterként kezdeményezni fogja a Liget Budapest projekt leállítását. A két politikus abban is egyetértett, hogy

csak teljes ellenzéki összefogással lehet esélyük a választáson.

Azt is jelezték, hogy bármelyikük is nyer az előválasztáson, majd később az önkormányzati választáson is, számít a másik segítségére.

A baloldali előválasztáson január 28-a és február 3-a között adhatják le voksaikat a budapestiek, a győztes pedig egy újabb ellenzéki előválasztáson vehet részt, ahol már Puzsér Róbert, az LMP által is támogatott független jelölt, valamint Sermer Ádám, a Liberálisok jelöltje is elindul. A győztes lehet a Fidesz által támogatott, jelenlegi főpolgármester, Tarlós István kihívója az őszi megméretésen.

Elmaradt az érdemi vita

„Úgy vettem észre, hogy érdemi álláspont-ütköztetésre és érdemi vitára nem került sor a vasárnapi rendezvényen” – fogalmazott Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője, majd kifejtette: ennek egyszerű oka van: akár Karácsony Gergely,  akár Horváth Csaba győz az előválasztáson, meg kell tudnia szólítani a másik jelölt szavazóbázisát, sőt, októberben maga mellé is kell állítania őket, hogy elmenjenek szavazni.

Ez rendkívül veszélyes és politikailag megkérdőjelezhető módszer, hiszen – bár az MSZP és a Párbeszéd ideológiailag közel áll egymáshoz – előfordulhat, hogy egy olyan választópolgár, aki elégedett Karácsony Gergely munkájával, nem fog átszavazni Horváth Csabára, és ez fordítva is megtörténhet – tette hozzá.

Horváth Csaba – már-már stratégiai jelentőséggel – úgy kezdett kommunikálni, hogy Karácsony az ő programját vette át, mert a Párbeszéd politikusa még nem hozta nyilvánosságra a saját terveit.

Egy téren rajzolódik ki komoly eltérés a két politikus gondolatai között,

ez pedig a közösségi közlekedés megszervezése. Horváth Csaba forrásköltésre helyezi a hangsúlyt – azt mondta, hogy jobb környezetvédelmi besorolású, zöldebb buszokra lenne szükség az összes fővárosi vonalon –, Karácsony Gergely viszont már-már elismerően nyilatkozott a mostani közösségi közlekedési rendszerről, dicsérve a mostani főpolgármester, Tarlós munkáját.

Összességében elmondható, hogy mindkét szereplő ugyanarra a stratégiára építi fel a kampányát. Egyrészt megpróbálják Tarlós István eredményeit háttérbe szorítani, másrészt pedig klasszikus baloldali politikusként a pénzköltésre fókuszálnak, narratívájukban „jóléti intézkedéseket” fogalmaznak meg. Ezek Tóth szerint inkább ellehetetlenítenék, mintsem segítenék Budapest működését.

Nehéz lenne megtörni Tarlós népszerűségét

Arra a kérdésre, hogy hatékony és hiteles lehet-e az ellenzéki jelöltek egysíkú, Tarlós intézkedéseinek elvetésére irányuló kommunikációja, az elemző azt felelte: látható, hogy 2010 óta ez a fajta politizálás eredménytelen, hiszen nincs szinkronban a választópolgárok valóságérzetével. Ha egy politikus vagy közszereplő úgy beszél a mostani eseményekről, hogy azok a választópolgárok számára nem vagy csak nehezen értelmezhetők, biztosan romlik az adott személy hitelessége a választók körében.

A két szereplőnek valószínűleg ez volt az első és az utolsó közös vitája, hiszen kevesen érdeklődtek az üzeneteik iránt (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

„Ellenzékiként nem muszáj szeretni Tarlós Istvánt, de a Nézőpont Intézet felmérése szerint Tarlós Budapesten még a Fidesz–KDNP pártszövetségnél is népszerűbb” – hangsúlyozta. Köszönhető ez annak, hogy a főpolgármester képes volt kritikusan is megnyilvánulni a kormánnyal szemben, ellenzéki szimpatizánsokat is meg tudott szólítani. Ez fontos, hiszen Horváth Csabának és Karácsony Gergelynek olyan szavazópolgárokat is meg kell szólítania, akik jelen pillanatban nem állnak az ellenzék oldalán, viszont kötődnek Tarlós Istvánhoz. „Ha Tarlós 40-45 százalékos támogatottsággal bír a fővárosban, akkor nincs olyan ellenzéki jelölt, aki megközelíthetné” – emelte ki Tóth Erik.

Nincs valódi vita, így komoly érdeklődés sincs

Emlékeztetett: a vita első pontját megelőzően a két politikus kifejtette, hogy

nem kívánnak egymással szemben politizálni,

és nagyrészt egyetértenek azzal a politikával, amit a másik fél képvisel. Ez elbizonytalaníthatja azokat az ellenzéki szavazókat, akik dönteni szeretnének a két fél közül, hiszen azt látja, hogy bárkire is szavaz, az ellenzéki jelölt nem hoz majd érdemi változást a vetélytársához képest. Azaz felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme részt venni az előválasztásban.

Pontosan ez zajlik, hiszen a budapesti lakosok látják, hogy ennek a kezdeményezésnek nem az a valódi célja, hogy megtalálják az ellenzéki jelöltet, hanem, hogy legyen valaki a baloldalról, akit szembe lehet állítani a többi főpolgármester-jelölttel.

Megkockáztatom, hogy unalomba fulladt az előválasztás. A két szereplőnek valószínűleg ez volt az első és az utolsó közös vitája, hiszen kevesen érdeklődtek azok iránt az üzenetek iránt, amit megfogalmaztak. Ha a későbbiekben nem lesz érdemi változás, akkor ez az érdektelenség meg is fog maradni – mondta Tóth.